Főmenü megnyitása

Módosítások

2 988 bájt törölve ,  10 évvel ezelőtt
 
A rajzfilmfigurákat angolul ''„toon”''-nak hívják (a magyar változatban „firkák”). A szó a Warner Bros figurái, a ''Looney Tunes'' („Bolondos dallamok”; néhány új fordításban „flúgos firkák”) nevéből ered. <!-- A Bolondos dallamok nem inkább a Merrie Melodies fordítása volt?--> Különleges kísérlet volt a hagyományos film és a rajzfilm összeházasítására a ''Roger nyúl a pácban'' című alkotás, melyben a „firkák” valódi környezetben szerepeltek. A rajzfilm általában egy mesét elevenít fel.
 
== A rajzfilm Magyarországon ==
A harmincas évektől kezdve sok animációs film (főleg reklám) került ki Halász János és [[Macskássy Gyula]] keze alól, míg végül a háború után, 1951-ben készült el ''A kiskakas gyémánt félkrajcárja'' című alkotás Macskássy irányításával, amit ma az első magyar rajz-játékfilmként ismerünk.
 
Az ötvenes évek végén megalakult Pannónia Filmstúdióban számos, nemzetközi díjat is nyert alkotás készült, mint a ''Ceruza és radír'' vagy ''A pirospöttyös labda'' (ez utóbbi a gyermekfesztivál pálmáját hozta el Velencéből).
 
A hatvanas években indultak a mai nézőnek is ismerős sorozatok, mint a ''Gusztáv'' (több mint száz epizód készült belőle, a világ számos országában vetítették, sőt vetítik ma is), vagy a '68-ban indult ''[[Mézga család]]''. Ezek már a televízió térhódítását jelzik, csakúgy, mint [[Jankovics Marcell]] népszerű sorozata, a ''[[Magyar népmesék]],'' vagy a ''[[Frakk, a macskák réme]]'' és a ''[[Kérem a következőt!]]'' ([[Nepp József]] munkája). A fölsorolt filmek mind-mind népszerűek lettek itthon csakúgy, mint külföldön, ami nem utolsósorban a fantáziadús képi világnak, és a fanyar, mindenhol érvényes humornak köszönhető.
 
A sok sorozat és rövidfilm után 1973-ban készülhetett el az első egész estés magyar rajzfilm, a [[János vitéz (rajzfilm)|János vitéz]], Jankovics Marcell filmje. A másik korabeli siker a ''Lúdas Matyi'' volt, kevés filmet láttak annyian nálunk, mint [[Dargay Attila]] alkotását. A hetvenes-nyolcvanas években sok fesztiváldíjat nyert rövidfilm mellett (például [[Ternovszky Béla]]: ''Modern edzésmódszerek,'' és az 1981-ben Oscar-t kapott ''A légy,'' [[Rófusz Ferenc]] animációja) több, mint 20 egész estés film készült. Csak néhány a méltán sikeres művek közül: ''[[Vuk]]'' és ''[[Szaffi (film)|Szaffi]]'' (Dargay Attila), ''Háry János'' (Richly Zsolt), ''[[Hófehér]]'' (Nepp József), ''[[Macskafogó]]'' (Ternovszky Béla), vagy a francia partnerrel készült ''[[Az idő urai]].''
 
A kilencvenes években az átszervezések és természetesen a pénzhiány miatt már nagyon kevés rajzfilm készült, több kis stúdió próbálja (sokszor nemzetközi koprodukciók segítségével) életben tartani az animációs művészetet Magyarországon.
 
Fontos megjegyezni, hogy az animációnak számos más területe van a rajzfilmen kívül, és ezek a technikák gyakran keverednek; a kilencvenes évektől pedig a számítógép jelentette segítség jelentősen átalakította a filmkészítés technikáját – ez látszik például a 2004-es ''Nyócker'' című filmen.
 
2007-ben megjelent az első magyar, egész estés, 3D animációs rajzfilm, az [[Egon & Dönci]], amellyel az alkotók még egy téren elsőként szerepeltek, mégpedig ingyenesen letölthetővé tették az egész filmet a weboldalukon, a filmzenével együtt.
 
==Külső hivatkozások==
136 168

szerkesztés