„Csillagászati navigáció” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
25. sor:
((Megjegyzés: a '''Sarkcsillag (Polaris)''' nevű csillagot úgy a legkönnyebb megtalálni, hogy a '''Nagy Medve (Ursa Maior)''' csillagkép fejrészén lévő két utolsó, vagyis '''"α"''' és '''"β"''' csillagjai közti távolságot ötször felmérjük képzeletben a '''"β"''' csillag irányából az '''"α"''' csillag irányába, az ötszörös távolságot azonban mindig az '''"α"''' csillagtól kezdve kell felmérni a '''Nagy Medve (Ursa Maior)''' csillagképtől távolodva. Ekkor megtaláljuk a '''Sarkcsillag'''ot (azaz a '''Polaris'''t), amely a '''Kis Medve (Ursa Minor)''' csillagkép "farkának" legutolsó csillagja. (A '''Nagy Medve (Ursa Maior)''' csillagképben annak az '' '''"α"''' csillagja'' mindig a '''Nagy Medve (Ursa Maior)''' csillagkép ''"rúdjának" a kissé, de '''fordított "s" alakban ívelt folytatásában''' '', ''elöl áll'', míg annak a '' '''"β"''' csillagja'' pedig ''a "rúd" vonala mögött'', annak az '' '''átlós, nyílegyenes foytatásában''' '' ''foglal helyet''.) Ez ugyanis a '''Sarkcsillag (Polaris)''' megtalálásának másik módja, tehát, ha egyből a '''Kis Medve (Ursa Minor)''' csillagképben keressük. Aki tanulókorában figyelt a ''földrajz''órákon, az még emlékszik rá, hogy az órán a ''földrajz''tanár is így magyarázta ezt el.))
A déli féltekén a '''Dél Keresztje (Crux Australis)''' csillagkép '''Acrux (α)''' csillagjának horizont feletti magassága a déli égi pólustól jó közelítéssel 27°-kal tér el, így a szextánssal lemért szögértékhez ezt a 27°-ot még hozzá kell adni, és az így kapott eredmény ''közelítőleg'' egyezik a hely szélességével. Az eltérés oka: a '''Dél Keresztje (Crux Australis)''' csillagkép '''Acrux (α)''' csillagjának a déli égi pólushoz képesti eltérése (vagy szakszóval: '''deklinációja''') nem pontosan 27°, hanem 26° 54’ 04’’ (!>>= 26,9066°!). '''<<(*1)'''
((Megjegyzés: a '''Dél Keresztje (Crux Australis)''' csillagképben az '''Acrux (α)''' csillag mindig a csillagkép alsó felén látszik, a csillagképnek egy Krisztus-feszületre emlékeztető alakja van (innen a neve), amely keresztnek a függőleges és vízszintes tengelyei két-két végén van a négy csillag; ez a kereszt egy kissé jobbra dől, felső csillagja az alsótól kissé jobbra áll, míg a bal oldali csillag kissé feljebb áll, mint a jobb oldalsó csillagja. A négy közül a legerősebb fényű az alsó csillag, ez az '''Acrux (α)''' csillag. (Egy csillagkép legerősebb fényű csillagját mindig a görög ábécé ''"α"'' betűjével jelölik.) Erre a csillagra érvényes az itt megadott deklinációs érték, ez a tájékozódási pont!))
| |||