|
===Szélesség===
A szélességet egy égitest '''[[delelési magasságának'''magasság]]ának (''kulmináció'', ''meridián átmenet'') lemérésével határozhatjuk meg.
A meridiánt kitűző észak-déli irányt az iránytűvel, a <math>h</math> kulminációt a szögmérővel (a ''[[szextáns]]''sal) határozzák meg, a csillag vagy a Nap <math>\delta </math> deklinációját a csillagászati táblázatok tartalmazzák.
<math>\varphi=90^o - h + \delta</math>
''Az iránytűvel (tájolóval) végzett méréseket azonban mindenkor pontosítani kell a '''[[mágneses deklináció]] (mágneses elhajlás)''' adataival,'' mégpedig ''az elhajlás irányával ellentétesen, tehát azzal mindig ellentétes előjellel'', mely '''előjel''' mindig az elhajlás '''irány'''árairányára, '''számérték'''eszámértéke pedig mindig annak '''mérték'''éremértékére utal. Ezeket az adatokat nagy pontosságú térképekről lehet leolvasni (katonai, tereptani, tengerészeti térképekről), és a pontosságnál fontos a kiadási év is, mert az északi, és a déli mágneses pólusok mindig odébb vándorolnak egy kissé (de általában mindig csak egy kis, viszonylag "szűknek mondható" (kb.: 1000×1000 km-es) területen belül). Ez a vándorlás azonban akár már 10 év (!) alatt is 40-50 km.-es távolságot (!) tehet ki.
(A '''[[szextáns]]''' rendkívül ''nagy pontosságú, tükrözésen alapuló csillagászati szögmérő műszer'', amelynek előállítási ára igen magas, {{szám|60000}}-{{szám|100000}} Ft.-os érték között váltakozhat. ''Kényes, finom műszer,'' nagy gonddal kell vigyázni rá, ''koccanás, ütődés, pára, nedvesség, stb. ... nem érheti.'') A [[szextáns]] a tengerészek, hajósok ''nélkülözhetetlen, nagy pontosságú műszere''. '''Helyes használatához''' nagyon sok '''csillagászati, földrajzi, fizikai,''' és '''matematikai ismeretet''' kell igen magas fokon elsajátítani.
====Északi féltekén====
Az északi féltekén a '''[[Sarkcsillag]] (''Polaris)''') [[horizont]] feletti magassága ''közelítőleg'' egyezik a hely szélességével. Az eltérés oka: az, hogy a [[Sarkcsillag]] nem pontosan az égi póluson van. A '''[[Sarkcsillag]] (Polaris)'''helyzetének az északi égi pólushoz képesti eltérése (vagy szakszóval: '''deklinációja''') nem pontosan 0°, hanem 0° 44’ 09’’ (!>>= 0,7315°!).<ref '''name="VA">Pontosabb adatokért lásd [[Sir Patrick Moore]]: A Világegyetem Atlasza című szakkönyvét<<(*1)'''/ref>
((Megjegyzés: a '''[[Sarkcsillag]] (Polaris)''' nevű csillagotot úgy a legkönnyebb megtalálni, hogy a '''[[Nagy Medve csillagkép|Nagy Medve]] (''Ursa Maior)''') csillagkép fejrészén lévő két utolsó, vagyis '''"α"''' és '''"β"''' csillagjai közti távolságot ötször felmérjük képzeletben a '''"β"''' csillag irányából az '''"α"''' csillag irányába, az ötszörös távolságot azonban mindig az '''"α"''' csillagtól kezdve kell felmérni a '''[[Nagy Medve csillagkép]] (Ursa Maior)''' csillagképtől távolodva. Ekkor megtaláljuk a '''[[Sarkcsillag]]'''otSarkcsillagot (azaz a '''Polaris'''tPolarist), amely a '''[[Kis Medve csillagkép|Kis Medve]] (''Ursa Minor)''') csillagkép "farkának" legutolsó csillagja. (A '''[[Nagy Medve csillagkép]] (Ursa Maior)''' csillagképben annak az '' '''"α"''' csillagja'' mindig a '''[[Nagy Medve csillagkép]] (Ursa Maior)''' csillagkép ''"rúdjának" a kissé, de '''fordított "s" alakban ívelt folytatásában''' '', ''elöl áll'', míg annak a '' '''"β"''' csillagja'' pedig ''a "rúd" vonala mögött'', annak az '' '''átlós, nyílegyenes foytatásában'''folytatásában '' ''foglal helyet''.) Ez ugyanis a '''[[Sarkcsillag]] (Polaris)''' megtalálásának másik módja, tehát, ha egyből a '''[[Kis Medve csillagkép]] (Ursa Minor)''' csillagképben keressük. Aki tanulókorában figyelt a ''földrajz''órákon, az még emlékszik rá, hogy az órán a ''földrajz''tanár is így magyarázta ezt el.))
====Déli féltekén====
A déli féltekén a '''[[Dél Keresztje csillagkép|Dél Keresztje]] (''Crux Australis)''') csillagkép '''[[Acrux]] (α)''' csillagjának [[horizont]] feletti magassága a déli égi pólustól jó közelítéssel 27°-kal tér el, így a [[szextáns]]sal lemért szögértékhez ezt a 27°-ot még hozzá kell adni, és az így kapott eredmény ''közelítőleg'' egyezik a hely szélességével. Az eltérés oka: a '''[[Dél Keresztje csillagkép]] (Crux Australis)''' csillagkép '''Acrux (α)''' csillagjának a déli égi pólushoz képesti eltérése (vagy szakszóval: '''deklinációja''') nem pontosan 27°, hanem 26° 54’ 04’’ (!>>= 26,9066°!).<ref '''<<(*1)'''name="VA" />
((Megjegyzés: a '''[[Dél Keresztje csillagkép]] (Crux Australis)''' csillagképben az '''Acrux (α)''' csillag mindig a csillagkép alsó felén látszik, a csillagképnek egy Krisztus-feszületre emlékeztető alakja van (innen a neve), amely keresztnek a függőleges és vízszintes tengelyei két-két végén van a négy csillag; ez a kereszt egy kissé jobbra dől, felső csillagja az alsótól kissé jobbra áll, míg a bal oldali csillag kissé feljebb áll, mint a jobb oldalsó csillagja. A négy közül a legerősebb fényű az alsó csillag, ez az '''Acrux (α)''' csillag. (Egy csillagkép legerősebb fényű csillagját mindig a görög ábécé ''"α"'' betűjével jelölik.) Erre a csillagra érvényes az itt megadott deklinációs érték, ez a tájékozódási pont!).)
((Ennyire '''pontos adatokra''' természetesen csak a '''navigátoroknak''', '''hajósoknak''', tengerészeknek van szükségük, de őnekik ez a pontossági osztály elengedhetetlen.))
'''(*1)>>''' Aki pontosabb adatokra is kíváncsi, annak ajánlható figyelmébe '''Sir Patrick Moore: "A Világegyetem Atlasza"''' című ''szakkönyv''e. (Magyarországon ennek magyar fordítása az '''Alexandra könyvkiadó''' gondozásában jelent meg, és bárki által hozzáférhető és megvásárolható.)
===Hosszúság===
|
