„Karlmann nyugati frank király” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
{{nincs forrás}}
[[Kép:BNF 6465, fol. 154v.jpg|thumb|180px|Egy [[15. század]]i festmény Karlmann és [[III. Lajos nyugati frank király]] győzelme a vikingek felett, [[879]]-ben.]]
'''II. Karlmann''' ([[866]]/[[868]] – [[Bézu-la-Forêt]], [[884]]. [[december 6.]]) [[II. Lajos nyugati frank király|II. (Hebegő) Lajos]] fia, a [[Nyugati Frank Királyság]] (a későbbi [[Franciaország]]) királya volt a [[Karoling-ház]]ból. [[879]] szeptemberétől [[882]]. [[augusztus 5.|augusztus 5]]-ig bátyjával, [[III. Lajos nyugati frank király|III. Lajossal]] osztozott az országon, akkortól kezdve pedig egymaga viselte a koronát.
 
== Útja a trónig ==
'''II. Karlmann''' (kb. [[866]] – [[884]]. [[december 12.]]) [[Franciaország uralkodóinak listája|nyugati-frank király]] volt [[II. Lajos francia király|II. (Hebegő) Lajos]] és Ansgarde legkisebb fia. [[879]]-ben, apja halálakor lett király, bátyjával, [[III. Lajos francia király|III. Lajos]]sal együtt.
 
A Hebegőnek vagy Dadogónak nevezett [[II. Lajos nyugati frank király|II. Lajos]] és első felesége, Ansgardis harmadik, legkisebb gyermekeként született még nagyapja, [[II. (Kopasz) Károly]] uralkodása alatt, feltehetően 866-868 körül. Apja 866-ban a burgundiai Autun grófja, 867-ben pedig Aquitania királya lett Kopasz Károly jóvoltából; 877-ben a Nyugati Frank Királyságot és Nyugat-Lotaringiát is megörökölte az elhunyt császártól. Karlmannt [[878]]-ban a délkeleti vidék egyik nagyura, [[Boso provence-i király|Boso]] lányával, Engelbergával jegyezték el, de a házasságra már nem került sor.
Néhány nemes azt javasolta, hogy válasszanak egyeduralkodót, de végeredményben mindkettőjüket megkoronázták. Ám később kétségek támadtak legitimitásukat illetően, ezért [[880]] márciusában a két fivér felosztotta egymás között apjuk birodalmát [[Amiens]]ben. Karlmann kapta [[Burgundia|Burgundiát]] és [[Aquitánia|Aquitániát]].
 
Hebegő Lajos alig két évnyi uralkodás után elhunyt [[879]]. [[április 11.|április 11]]-én. Ekkor egyes főurak a [[Szászföld]]et uraló [[III. Lajos német király|III. (Ifjabb) Lajoshoz]] fordultak, hogy meghívják a trónra, ő pedig [[Verdun]]ig nyomult előre. Időközben más főurak úgy határoztak, hogy Karlmannt és bátyját, [[III. Lajos nyugati frank király|III. (Győzedelmes) Lajost]] egyaránt királlyá teszik, ők pedig lemondtak lotaringiai területeikről Ifjabb Lajos javára. A testvérpár koronázására 879 szeptemberében került sor [[Ferrières-en-Gâtinais]] apátságában.
Ám [[Boso provencei herceg]] megtagadta a hűséget mindkettőjükbek és [[provence uralkodóinak listája|Provence királyává]] koronáztatta magát. [[880]] nyarán Karlmann és Lajos seregeket gyűjtöttek és megindultak ellene, elfoglalva [[Mâcon]]t és Boso birtokainak északi részét. Egyesítették seregeiket [[III. (Kövér) Károly római császár|III. (Kövér) Károly]]éival, de sikertelenül ostromolták [[Vienne]] városát augusztus és november között. Csak [[882]]-ben sikerült a várost bevenni, [[Richard burgundiai herceg]] vezetésével.
 
== Uralkodása ==
Ezen év augusztusában Karlmann egyeduralkodóvá vált, amikor bátyja elhunyt. Ám az állam továbbra is romokban hevert a folyamatos normann támadások és a [[Burgundia|Burgundiában]] kitört lázadások miatt.
 
A trónszerzést két szerződés követte: a testvérek [[880]] februárjában a [[ribemont-i szerződés]]ben hivatalosan is Ifjabb Lajosra ruházták Lotaringiát, akinek egyúttal főségét is elismerték, 880 márciusában egymás között osztoztak meg: Karlmann a királyság déli részét, [[Aquitania|Aquitaniát]] és [[Burgundia|Burgundiát]] kapta meg, míg bátyja az ország északi területeit ([[Neustria]] és [[Île-de-France|Francia]]) igazgathatta.
Karlmannt vadászat közben érte utol a halál [[884]]. [[december 12.|december 12-én]], a trónon pedig nagybátyja, [[III. (Kövér) Károly római császár|III. (Kövér) Károly]] követte.
 
Karlmann uralma azonban nem volt szilárd a rábízott területen, ugyanis [[879]] őszén egy [[Boso provence-i király|Boso]] nevű előkelőséget, [[Troyes]], [[Chalon-sur-Saône|Chalon]], [[Mâcon]] és [[Autun]] grófját, [[Vienne]], [[Lyon]] és [[Provence]] hercegét, Kopasz Károly korábbi itáliai alkirályát [[Alsó-Burgundia]] egyházi és világi előkelőségei királyukká kiáltották ki. A Karolingok ebbe nem voltak hajlandóak beleegyezni, és [[880]] nyarán Győzedelmes Lajos és Karlmann találkozott Ifjabb Lajossal és fivérével, [[III. (Kövér) Károly]] itáliai királlyal. A lotaringiai [[Gondreville]]-ben kötött szövetség csapatai rövidesen lerohanták Boso birtokait, és a provence-i király fivére, [[Igazságos Richárd]] elfoglalták Autunt, [[Besançon]]t, Chalont, Mâcont és Lyont, majd az év végén megkezdték Vienne ostromát, amit félbehagytak, mivel Kövér Károly eltávozott, hogy megszerezze a császári trónt.
 
[[881]]-ben Kövér Károly visszatért, hogy folytassa a harcot, és [[882]]-ben Karlmann is bekapcsolódott az ostromba, amit kénytelen volt félbehagyni fivére halálhíre miatt: [[882]]. [[augusztus 5.|augusztus 5]]-én ugyanis [[Saint-Denis]]-ben elhunyt Győzedelmes Lajos, miután lovasbalesetet szenvedett [[Tours]] közelében. Karlmann így a Nyugati Frank Királyság egyedurává lépett elő. Vienne-t még abban az évben elfoglalták Kövér Károly csapatai, mire Boso Provence-ba vonult vissza, családja viszont fivére, a szolgálataiért [[883]]-ban Autun grófjává kinevezett Igazságos Richárd védelmébe került.
 
Karlmann nem sokkal élte túl bátyját: vadászat közben érte utol a halál [[884]]. [[december 12.|december 12-én]], miközben Andelys közelében vadászbalesetet szenvedett (vagy egy vadásztársa végzett vele véletlenül, vagy egy vaddisznó volt gyilkosa). A [[Saint-Denis-székesegyház]]ban temették el. Nőtlen és gyermektelen lévén a trónon nagybátyja, [[III. (Kövér) Károly római császár|Kövér Károly]] követte; utóbb féltestvére, a törvénytelennek tekintett [[III. Károly nyugati frank király|Együgyű Károly]] is trónra lépett.
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
*[http://fmg.ac/Projects/MedLands/CAROLINGIANS.htm#_Toc144009958 Foundation for Medieval Genealogy]
*Jean Dhondt: A nagy népvándorlás. In: Franciaország története I. Szerk.: Georges Duby. Budapest, Osiris, 2005. pp. 242-264
 
{{Frank király|
|elozo= [[II. (Hebegő) Lajos nyugati frank király|II. (Hebegő) Lajos]] <br> [[III. Lajos nyugati frank király|III. Lajos]] |
|kovetkezo= [[III. (Kövér) Károly római császár|III. (Kövér) Károly]] |
|évek= '''Aquitania és Burgundia:''' 880-882 <br> '''nyugati:''' 882-884 |
}}
 
{{Frank király|
|elozo= [[II. (Hebegő) Lajos nyugati frank király|II. (Hebegő) Lajos]] <br> [[Provence-i Boso]] |
|kovetkezo= [[III. (Kövér) Károly római császár|III. (Kövér) Károly]] |
|évek= '''felsőburgund:''' 880-884 <br> '''Provence:''' 882-884 |
}}
{{Franciaország uralkodói}}