„Roy Urquhart” változatai közötti eltérés

 

 

Urquhart a [[Sandhurst|sandhursti katonai akadémián]] tanult, majd [[1920]]-ban [[Málta|Máltára]] vezényelték, ahol együtt szolgált a később elismert színésszel, [[David Niven]]nel. Innen Indiába helyezték, itt szolgált [[1940]]-ig. [[1941]]-ben a 3. angol gyalogoshadosztályhoz vezényelték Észak-Afrikába, ahol a ''Duke of Cornwall's Light infantry'' gyalogezred 2. zászlóalját vezette [[alezredes]]i rangban. Még Észak-Afrikában került át az 51. skót gyalogos hadosztályhoz.

 

[[1944]]-ben lett a parancsnoka az 1. angol ejtőernyős hadosztálynak. Urquhart nem látszott jó választásnak: a megtermett skót már kissé túlkoros volt 43 évével a feladatra, ráadásul légibetegségben is szenvedett, de a kiképzést gond nélkül végigcsinálta.

A Market Garden hadművelet során az elbizakodott angol tisztek közé tartozott, többek között egy golfütő készletet is vitt magával, hogy a gyors arnhemi győzelem után ne unatkozzon. Egységeit az arnhemi csata idején próbálta megfelelően irányítani, de a rossz rádiók miatt ez gyakran nem sikerült; többször volt távol a főhadiszállásától, miközben ott sem fordítottak mindig kellő figyelmet a harcokra.

 

 

A visszavonulás után Urquhart már nem vett részt harcokban. Arnhemi teljesítményéért megkapta a Bronz Oroszlán holland kitüntetést.

A háború után [[Norvégia|Norvégiában]] állomásozott, majd [[1950]] és [[1952]] között [[Malajzia|Malajziában]] szolgált. [[1955]]-ben szerelt le [[vezérőrnagy]]i rangban.

 

A hadsereg után egy acélgyárban volt igazgató, [[1970]]-ig. [[1958]]-ban kiadta visszaemlékezéseit az arnhemi csatáról, ''Arnhem: Britain's Infamous Airborne Assault of World War II'' címmel.

 

1988-ban hunyt el 87 éves korában, feleségét és négy gyerekét hátrahagyva.

 

[http://www.pegasusarchive.org/arnhem/roy_urquhart.htm Urquhart életrajza angolul]

 

[[fr:Robert Urquhart]]

[[nl:Roy Urquhart]]