A szlovének mint– egy délszláv népcsoport, – azon kisebbség [[Magyarország]]on, amelyamelyik a [[honfoglalás]] előtt letelepedett a [[Kárpát-medence]] nyugati felén, s ott államot is alakított ki. A terület a magyarok uralma alá került a [[10. század]] elején. A szlovénok kis része elmenekült, de a többi a helyén maradt és beolvadt a magyarságba. A [[Mura]] vidékén és a folyó [[dráva]]i torkolatánál tovább éltek elzártan, így alakult sajátos nyelvük: a [[vend nyelvjárás|vend]]. De őket és nyelvüket ''tót''-nak nevezték a magyarok hosszú évszázadokon át.