„Absztrakció” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+ egy bekezd |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
10. sor:
Az elvonás, az elvonatkoztatás legegyszerűbb esete, amikor az [[észlelés]], [[emlékezet]], [[gondolkodás]] vagy más [[lelki tevékenység]] központjába helyezünk valamit, aminek következtében eltekintünk, elvonatkoztatunk az annak a valaminek a részét vagy folytatását alkotó más valamitől, és ezáltal egy kétpólusú nyelvi megfeleltetést, azonosítóeszközt alkotunk, amely szó pár a [[verbális gondolkodás]]unk alapköve.
Az elvonatkozatás eredményeiként létrejött [[szó]] (és [[fogalom]]) párok példái közé tartozik a tartalom és forma, az előtér és háttér, az egy és a sok, a kinn és a benn, a van és a nincs, stb. A sokkal szembe állított egy (dolog) elvonással, absztrakcióval történő felosztása adja a tulajdonságot, sőt a viszonyt és a néha vegyes osztályozási alapú egyéb kategóriákat is, amely a szó vagy fogalom pár terjedelmének (jelentésének) összehasonlításából álló gondolati művelet eredménye.
Ne felejtsük el, hogy mivel minden mindennel összefügg, a láthatóan maguktól egymás mellett lévő dolgok összefüggését nem kell indokolni, ugyanakkor az ember által összerakott dolgokat, így a szövegeket is, csak ’’jól formáltan’’, bizonyos ember által alkotta [[szabályok]]nak megfelelően lehet összerakni, amelyben nagy szerepet kap az [[elhatárolás]] vagy [[tagolás]], azaz azok az eszközök, amelyek a mindenkori egy (a gondolat vagy (az érzékszervek összességén át történő) észlelés központját kitöltő dolog) azonosítását, és egymáshoz tartozóként való felfogását lehetővé teszik.
Egy igen földhözragadt példa: egy udvaron kapirgáló csirkéket, libákat, kacsákat megfigyelve észrevehetjük például, hogy valamennyinek két lába, szárnyai és tollai vannak, e két megfigyelést összefoglalhatjuk abban a kijelentésben, hogy a csirkék, libák, kacsák is (a köztük legelésző négylábú kecskével ellentétben) madarak. A baromfiak többi tulajdonságától (pl. a tollazat színe, az életkoruk stb.) eltekintünk. Ezzel létrejön egy új, absztrakt fogalom, a „madár” fogalma, melyet definiálhatunk mint „az udvar kétlábú, szárnyas és tollas lakóit.”
Természetesen egy absztrakciós folyamat mind [[kognitív]], mind fejlődéslélektani, de még [[logika]]i szempontból is általában jóval bonyolultabb, mint a fent leírt példa, de az talán mégis érezteti a dolog lényegét. Ez a lényeg pedig azt jelenti, hogy az ember képes az érzékelést, észlelést meghaladó módon is értelmezni a világot, az általa alkotott absztrakciók vagy fogalmak segítségével ki tudja deríteni a jelenségeket meghatározó szabályokat, és a szabályok alkalmazásával új, sokszor absztrakt, elvont világot képes felépíteni, amely addig van érvényben, amíg van, aki ezeket az absztrakciókat osztja és támogatja, illetve ameddig ezekre az ember fennmaradásához szükség van.
Matematikailag egy [[absztrakció (matematika)|absztrakció]] eredményeképp létrejött fogalom azonosítható azon dolgok halmazával, melyek a fogalom körébe tartoznak.
| |||