„Zemenye-Selegd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
interwiki |
a Bot: 2 referencia összevonva. (Hibakód: 81) |
||
45. sor:
A mai község két, egykor önálló falu Zemenye és Selegd egyesítéséből keletkezett. A termékeny talaj miatt területe már a neolit korban lakott volt. Jelentős régészeti emléke az ún. „Hexenhügel” magyarul „boszorkánydomb”, ami nem más, mint egy a hallstadti-kori halomsír.
Zemenye [[1281]]-ben ''"Zebirna"'', [[1317]]-ben ''"Zemene"'', [[1324]]-ben ''"Semwerth"'', [[1337]]-ben ''"Scebena"'', [[1370]]-ben ''"Zemunye"'', [[1396]]-ban ''"Poss. Zemenye"'', [[1410]]-ben ''"Zemenye"'', [[1430]]-ban ''"Zemenye al. nom. Chemigdorf"'' alakban szerepel a korabeli forrásokban. <ref name="auto_qPK0sRs8LqLR8y2OhE4XIA">Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890.</ref> Az Osli nemzetség birtoka volt. Plébánosát a [[fraknó]]i uradalom 1500-as urbáriumában említik először. A török [[1529]]-ben, [[1532]]-ben és [[1683]]-ban is elpusztította. [[1605]]-ben és [[1620]]-ban [[Bocskai István]], illetve [[Bethlen Gábor]] felkelői dúlták fel. A [[17. század]]tól az [[Esterházy család]] birtoka volt. [[1713]]-ban [[pestis]]járvány pusztított. [[1716]]-ban a falu közepén a Vulka partján egy [[Szent Sebestyén]] tiszteletére szentelt barokk kápolnát építettek, ez később egy tűzvészben elpusztult. [[1824]]-ben épült fel Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Fényes Elek szerint ''" Zemenye, németül Zemendorf, német f. Sopron vgyében, a német-ujhelyi országutban, Sopronhoz 2 mfd. 650 kath. lak. Határa inkább róna mint hegyes; van 761 hold szántóföldje, 10 h. rétje, 7 h. kertje, 72 h. szőlőhegye, 200 hold fenyves és nyir erdeje, vizimalma a Vilka vizén. Egész urbéri telek 28 1/8. Birja h. Eszterházy és a csornai prépost."'' <ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg">{{Fényes}}</ref>
[[866]]-ban Adalwin salzburgi érsek látogatást tett a pannóniai szlávok fejedelme [[Pribina]] uralma alá tartozó területen. Ekkor említik, hogy „Ztradach” településen egy Szent István első vértanú tiszteletére szentelt templom áll. Ztradach feltehetően azonos a későbbi Selegddel, melyet [[1010]]-ben „Stederach” alakban említenek ismét. A településnév ebben a formában a heiligenkreuzi apátság [[13. század]]i oklevelében is megtalálható. Később a németben „Stedrach”, majd „Stödtra”, végül „Stöttera” alakban módosult.
[[Fájl:Selegd02.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|Selegd]]
Selegd 1324-ben ''"Poss. Zeredahel"'', [[1360]]-ban, [[1415]]-ben és [[1434]]-ben ''"Zerdahel"'' alakban szerepel az írott forrásokban. <ref
Fényes Elek szerint ''"Stodra, németül Stettera, német falu, Sopron vmegyében, Sopronhoz északra 2 mfd., 780 kath. lakossal. Van 762 hold elég termékeny szántóföldje, 43 hold rétje, 3 h. kertje, 46 h. szőlője és 76 hold erdeje; vizimalmok a Vulka vizén. Urbéri telek 28 3/8. Birja h. Eszterházy."'' <ref
[[1910]]-ben Zemenyének 817, Selegdnek 837, többségben német lakosa volt, jelentős német (388 fő) kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Sopron vármegye]] [[Nagymartoni járás]]ához tartozott.
| |||