„Osztrovnói csata” változatai közötti eltérés

}}

{{Oroszországi hadjárat (1812)}}

 

Az '''osztrovnói csata''' [[1812]]. [[július 25.]] – [[július 27.]] (a [[Juliánus-naptár]] szerint július 13–14.) között zajlott le a [[Michel Ney]], [[Eugène de Beauharnais]] és [[Joachim Murat]] lovasságából álló francia haderő és az [[Alekszandr Ivanovics Oszterman-Tolsztoj]] és a [[Pjotr Petrovics Konovnyicin]] vezette orosz haderő között. Az oroszok visszaverték a túlerőben lévő ellenséget, három napos előnyt adtak [[Barclay de Tolly]]-nak. A francia elővéd ütközött meg az orosz utóvéddel. Az orosz erők {{szám|3000}} halottat vagy sebesültet, 800 hadifoglyot és nyolc ágyút veszítettek, a franciák vesztesége ehhez hasonlóan alakult.

Barclay választás elé került: vagy folytatja tovább a visszavonulást Szmolenszk felé – átadva az orosz földet harc nélkül – vagy a helyén kell maradnia, és ha az előrenyomuló francia erőket lefoglalja, akkor Bagratyion odaér. Barclay remélte, tudja addig az időt húzni késleltető csatákban az erdős terepen. Ez a döntés hozzájárult Napóleon erőinek széttagolódásához, és ellátási nehézségeihez.

 

 

[[Alekszej Petrovics Jermolov|Jermolov]] szavaival: ''„Szükség van tábornokra, aki várja az ellenséges erőket, és azok nem félemlítik meg.”''

Oszterman-Tolsztoj előőrse a 4. gyalogsági divízióból és két huszár ezredből, egy dragonyos dandárból és lovas tüzérségből állt. A csata résztvevői 6 ezer katonára emlékeznek, más források kilenc ezer főre teszik Oszterman hadseregét.

 

 

Murat nem mérte fel a helyzetét és mivel nem volt gyalogsága, nem tudta kihasználni a számbeli fölényét, erőszakos támadásokat erőltetett. Lovassági támadást indított az úton, ahol két zászlóalj orosz gyalogság állt az út két oldalán, állva a francia tüzérség gyilkos tüzét. Glinka írja erről a „Feljegyzések az 1812-es évről” című munkájában: ''„Mennydörgött ádázul az ellenséges tüzérségi tűz és csak állták a bátor orosz ezredek. Nehéz volt vinniük a fegyvert és megtölteni, de ők csak hallgattak. A gróf kérdezte tőlük: - Mit csinálnak? - Semmit -felelték azok - Állunk és meghalunk!”'' A csata résztvevői között ez a szólás terjedt el, amely szimbóluma lett az orosz katonák helytállásának. Egy Mesetics nevű tüzérségi írnok jegyezte ezt az esetet fel: ''„Ebben az időben egy gyalogos zászlóalj a bokrok között lapult és az ellenség megrohanta őket, menekülni kezdtek. Oszterman-Tolsztojnak amikor ezt jelentették, akkor ő odament az emberek elé a nyírfák alá szájában a pipával és így tiltotta meg a visszavonulást: »Állni és meghalni«!”''

a csatát.

 

Palen utóvédje reggel öttől délután háromig küzdött, aztán visszavonult a folyó mögé, röviddel azelőtt, míg Barlay de Tolly első hadserege elfoglalta a helyét. [[Carl von Clausewitz|Clausewitz]] személyesen irányította Palen vezérkarát, felismerve a francia támadás lomha jeleit, mert Napóleon alaposan elő akarta készíteni a csatát a következő napon. [[Philippe Paul de Ségur|De Ségur]] gróf közvetítésével Napóleon 11-kor elrendelte a támadás leállítását Palen ellen, ellenőrizni akarta a terepet és összegyűjteni az erőit.

 

==Források==

{{fordítás|ru|Бой под Островно}}

 

{{Portál|Napóleon| }}

 

[[en:Battle of Ostrovno]]

[[fr:Bataille d'Ostrovno]]

[[it:Battaglia di Ostrowno]]

[[ru:Бой под Островно]]