Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
}}
 
A '''Tyrannosauroidea''' (jelentése 'zsarnokgyík alakúakzsarnokgyíkalakúak') a [[coelurosauria|coelurosaurus]] [[theropoda]] [[dinoszauruszok]] [[Család (rendszertan)|öregcsalád]]ja (vagy [[klád]]ja), melybe beletartozik a [[Tyrannosauridae]] [[Család (rendszertan)|család]] és több [[bazális (rendszertan)|bazális]] rokona. A tyrannosauroideák a [[laurázsia]]i szuperkontinensen éltek a [[jura (időszak)|jura]] [[időszak (földtörténet)|időszak]] kezdetétől a [[kréta (időszak)|kréta]] időszak végéig, mikorra az [[északi félgömb]] domináns nagytestű [[húsevő]]ivé váltak. A tyrannosauroideák [[fosszília|fosszíliái]] a mai [[Észak-Amerika]], [[Európa]] és [[Ázsia]] területén egyaránt megtalálhatók, legismertebb képviselőjük az óriás ''[[Tyrannosaurus]]''.
 
A tyrannosauroideák a legtöbb theropodához hasonlóan [[bipedalizmus|két lábon]] járó húsevők voltak és számos csontszerkezeti jellegzetességük ([[szünapomorfia|szünapomorfiájuk]]) volt, például a [[koponya|koponyán]] és a [[csontos medence|medencén]]. Megjelenésükkor még kis termetű, hosszú, háromujjú mellső lábakkal rendelkező ragadozók voltak. A késő kréta idejére egyes [[nem (rendszertan)|nemek]] sokkal nagyobbá váltak, közéjük tartoztak a [[A legnagyobb és legkisebb dinoszauruszok méret szerinti listája#A leghosszabb theropodák|leghosszabb szárazföldi ragadozók]], melyek valaha éltek a Földön, de e késői nemek többségének aránylag kis, kétujjú mellső lábai voltak. Egy [[Kína|Kínából]] előkerült korai tyrannosauroidea, a ''[[Dilong (dinoszaurusz)|Dilong]]'' maradványain kezdetleges [[toll]]ak nyomait fedezték fel, és a feltételezések szerint más tyrannosauroideáknak is hasonló kültakarójuk lehetett. Sok tyrannosauroidea koponyáján feltűnő, különböző méretű és formájú csontos kinövések helyezkedtek el, melyek feltehetően a párkeresés közbeni pózolásra szolgáltak.
149 003

szerkesztés