„Alija Izetbegović” változatai közötti eltérés

'''Alija Izetbegović''' ([[Šamac]], [[1925]]. [[augusztus 8.]] – [[Szarajevó]], [[2003]]. [[október 19.]]) [[Bosnyákok|bosnyák]] (muszlim) politikus, [[iszlám]] aktivista, jogász. A független [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia-Hercegovinai Köztársaság]] első államfője ([[1992]]–[[1996]]), majd Bosznia-Hercegovina Elnökségének tagja ([[1996]]–[[2000]]). Néhány, az iszlám vallás helyzetét tárgyaló, kisebb terjedelmű filozofikus írás szerzője.

 

 

A majdani független [[Bosznia-Hercegovina]] mindmáig legnagyobb jelentőségű politikusa a boszniai, [[Száva]]-parti [[Šamac|Bosanski Šamacban]] született. Ekkorra már elszegényedett családjának felmenői [[Belgrád]]ból származtak, ahol az [[Oszmán Birodalom|oszmán]] arisztokrácia soraiba tartoztak. A [[iszlám|muszlim]] vallású család [[Szerbia]] függetlenségének elnyerése után menekült Boszniába. Alija nevű nagyapja Šamac polgármestere volt. Könyvelői hivatást űző apja [[1927]]-ben tönkrement, mire a család [[Szarajevó]]ba költözött.

 

 

A saját állítása szerint mélyen vallásos Izetbegović már annak [[1941]]-es alapításakor a [[Mladi Muslimani]] ''(Ifjú Muszlimok)'' nevű szervezet aktivistája lett. Ez az ifjúsági szervezet az iszlám értékek propagálása mellett a muszlim lakosság támogatását is céljául tűzte ki. Így a [[második világháború]]ban is, amikor a [[csetnikek]] és [[partizánok]] kereszttüzébe került muszlimok élelemmel való ellátásában, illetve a menekültek megsegítésében Izetbegović is részt vett. Izetbegović politikai és vallási nézeteire jellemző, hogy elutasította mind a [[horvátok|horvát]] [[usztasák]]kal való együttműködést ([[Bosznia-Hercegovina|Bosznia]] [[1941]] és [[1945]] között a [[fasizmus|fasiszta]] [[Független Horvát Állam]] része volt), mind a konzervatív iszlámot.

[[1945]]-ben a [[Josip Broz Tito]] vezette kommunisták ''Preporod'' (''Újjászületés'') néven saját muszlim szervezetet alapítottak. Az Ifjú Muszlimok tagjai elmentek az alapító gyűlésükre, ahol nevükben elsőként Izetbegović szólalt fel, és fejezte ki tiltakozásukat. Bár végül az Ifjú Muszlimok tagjai beléptek a Preporodba, több aktivistájukat letartóztatták, és többéves börtönbüntetésre ítélték. Izetbegović [[1946]] és [[1949]] között [[Jugoszlávia]] több börtönében és kényszermunka-telepén töltötte büntetését.

 

 

Izetbegović [[1970]]-ben adta ki ''Iszlám deklaráció'' elnevezésű írását, amely az [[iszlám]] vallás, valamint az állam és a társadalom közti viszony kérdését feszegeti. A kommunista vezetés a dokumentumból [[Bosznia-Hercegovina]] iszlám állammá való átalakításának programját vélte kiolvasni, és betiltotta. Az Iszlám deklaráció értelmezése azóta sem teljesen egységes. A [[szerbek|szerb]] nacionalisták, akik benne egy [[irán]]i típusú iszlám köztársaság megalakításának tervét vélik látni, még ma is a szerbek által Boszniában [[1992]] és [[1995]] között elkövetett háborús bűnök indoklására használják. [[Noel Malcolm]] [[Nagy-Britannia|brit]] történész szerint azonban a szerb nacionalista értelmezés mindössze propagandacélokat szolgál, mert az Iszlám deklaráció "általában véve a politika és az iszlám kapcsolatát tárgyalja, amely az egész iszlám világ számára íródott; nem Boszniáról szól, sőt Boszniát nem is említi", továbbá "egyetlen idézett pontot sem lehet joggal fundamentalistának nevezni".

[[1980]]-ban jelent meg ''Az iszlám kelet és nyugat között'' című írása. A művészettörténeti kérdéseket is tárgyaló munka "az iszlámot mint [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] értékeket is tartalmazó szellemi-intellektuális szintézisként mutatja be" (Malcolm).

 

 

[[1983]] áprilisában Izetbegovićot további tizenkét [[Bosznia-Hercegovina|boszniai]] muszlim aktivistával együtt "muszlim nacionalizmusból fakadó ellenséges tevékenység", pontosabban "az etnikailag tiszta Bosznia-Hercegovina létrehozásására irányuló szándék" vádjával [[Szarajevó]]ban bíróság elé állították. Izetbegovićot emellett egy [[irán]]i iszlám kongresszuson való részvétel megszervezésével is vádolták. A bíróság – a köznyelvben "szarajevói per" elnevezésű, és a nyugati emberi jogi szervezeteket (köztük az [[Amnesty International]]t és a [[Helsinki Watch]]ot) a [[Kommunizmus|kommunista]] [[koncepciós per]]ekre emlékeztető, és ezért általuk élesen bírált eljárása során meghozott – ítéletében Izetbegovićra 14 év börtönbüntetést szabott. A következő év májusában a boszniai legfelsőbb bíróság az ítéletet a vádlott terhére rótt bűncselekmények egy részének hiányában 12 évre mérsékelte. [[1988]]-ban kegyelemmel szabadult.

 

Amikor az [[1980-as évek]] végi demokratikus átalakulás közepette sorra alakultak a pártok [[Jugoszlávia|Jugoszláviában]], a börtönből nemrég szabadult Izetbegović is úgy döntött, létrehoz egy, a jugoszláviai délszláv muszlimok érdekét képviselő pártot. Muszlim értelmiségiek, volt politikai foglyok a [[szarajevó]]i [[Holiday Inn]] szálloda termében [[1990]]. [[május 26.|május 26-án]] alapították meg a [[Demokratikus Akciópárt]]ot (''Stranka demokratske akcije'', rövidítve ''SDA''). Az SDA nem volt vallási jellegű (tehát a szó általános értelmében véve iszlamista) párt, viszont deklaráltan "Jugoszlávia polgárainak a muszlim kulturális-történelmi körhöz tartozó" részéhez szólt (kivéve természetesen a külön politikai háttérrel rendelkező albánokat), amivel hamarosan tisztán a magukat nemzeti értelemben muszlimnak tekintők pártjává vált.

 

[[1992]] januárjában [[José Cutileiro]] volt [[portugálok|portugál]] külügyminiszter kidolgozott egy tervet, amellyel Bosznia-Hercegovinát egy hét, nemzetiségek szerint felállított kantonokból álló állammá alakította volna. A Cutileiro-tervet mindhárom nemzeti csoport képviselői (így Izetbegović is) aláírták, még a harcok kitörése előtt, [[március 18.|március 18-án]]. Az aláírók azonban csak taktikai okokból adták kézjegyüket a dokumentumhoz: Izetbegovićot a nemzetközi elismerés közelgő lehetősége vonzotta, a szerb [[Radovan Karadžić]]ot és a horvát [[Mate Boban]]t pedig a békepárti színben való tetszelgés. Az etnikai megosztást elvből elutasító Izetbegović a [[Lisszabon]]ból való hazatérés után két héttel elvetette a tervet.

 

{{fő|Boszniai háború}}

{{lásdmég|Délszláv háború}}

{{források}}

 

*[http://www.b92.net/info/vesti/index.php?yyyy=2003&mm=10&dd=19&nav_category=11&nav_id=122463 meghalt Alija Izetbegović – B92]

*[http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/europe/3203323.stm BBC: Alija Izetbegović]

[[en:Alija Izetbegović]]

[[ar:علي عزت بيغوفيتش]]

[[bg:Алия Изетбегович]]

[[bs:Alija Izetbegović]]