„Indoeurópai alapnyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
126. sor:
Az indoeurópai alapnyelv előszeretettel élt a flexió különböző eszközeivel. A nyelvészek kimutatták, hogy egy tipikus IE tőszó szerkezete a következő képlettel írható le:<br>
: (s)CeC ahol C bármilyen mássalhangzó lehet. (s) azt jelenti, hogy – még meg nem magyarázott okokból kifolyólag – bizonyos
Erre utal az, hogy egyes szavaknak s-szes és s nélküli változatát is ki lehet következtetni. Például latin ''tegō'' és ''tōga < *teg-'', de ógörög ''stegein < *steg-''. Ezért az ilyen szavakat gyakran így tűntetik fel: ''(s)teg-''.
Meghatározott minták szerint a tövekhez további bővítmények (képzők, ragok, melyeknek szintén egy "e" a magja) kapcsolódhattak. Ugyanakkor az indoeurópai alapnyelv kötött zenei hangsúllyal rendelkezett, ami a ragozás során más-más szótagra eshetett. Részben ennek, részben pedig a laringálisok hatására a
Az IE
* rövid o-fok, például ''*kwonm'' 'kutyát'
* hosszú ō-fok, például ''*kwōn'' 'kutya'
| |||