„1991-es Formula–1 világbajnokság” változatai közötti eltérés

Prost a 3. körben üzemanyagszivárgás miatt kiállt, ezután Mansell próbálta támadni Sennát, akit a boxkiállások után meg is előzött. A brit a kiállás nélküli taktikát választó Alesi és Senna előtt vezetett, amikor elektronikai hiba miatt kiesett, majd a 31. körben Alesi motorja is meghibásodott. Így a vezető Senna mögött Piquet, Patrese és de Cesaris haladt. A futam végén Piquet elkezdett visszaesni a mezőnyben, Berger is megelőzte. Patresének váltóproblémája akadt, így ő is visszaesett. De Cesaris 2 másodperccel Senna mögött, a második helyen autózott, amikor kiesett motorhiba miatt. Az első két helyen így a McLaren-Hondák végeztek Senna-Berger sorrendben Piquet, Moreno, Patrese és [[Mark Blundell]] előtt.
 
Schumacher az Olasz Nagydíj előtt a Benetton csapathoz igazolt át (Moreno helyére) a Jordantől.
Senna indult a pole-ból Mansell, Berger és Patrese előtt. A rajt után az első négy megtartotta pozícióját. Patrese a 7. körben megelőzte Bergert, majd Mansell után Sennát is a 26. körben. Így rövid időre az élre állt, de a következő körben váltóhiba miatt megcsúszott, majd feladta a versenyt. Mansellnek a 34. körben sikerült megelőznie Sennát, aki ezután kerékcserére állt ki. A brazil az ötödik helyre tért vissza, ezután Schumacher, Berger és Prost mellett is elment, így másodikként végzett Mansell mögött. Prost 3., Berger 4., Schumacher 5., Piquet 6. lett.
<!--
Lotus 102B.jpg
===Race Twelve: Italy===
There was contrversy before the Italian Grand Prix as Schumacher signed a deal with Benetton which displeased [[Jordan Grand Prix|Jordan]] who went to court. The court decided in favour of Benetton because Jordan had not signed a contract with Schumacher previously. Thus Schumacher and Moreno swapped teams.
 
In qualifying, Senna took pole ahead of Mansell, Berger, Patrese, Prost and Alesi. At the start, Alesi steamed by Prost and hit Patrese into the first chicane and had to pit for repairs. Senna led Mansell, Berger, Patrese, Prost and Schumacher at the end of the first lap.
 
Patrese began to charge, passing Berger n lap 7. As Mansell was trying to find a way to get ahead of Senna, Patrese got ahead of him. He then attacked Senna and took the lead on lap 26. However, on the next lap, Patrese spun and he could not select full gears then. He went to the pits and retired. At the same time, Prost passed Berger to take third. Mansell now began to hound Senna and went all directions to get ahead.
 
He finally did it on lap 34 and Senna came into the pits for tyres. When he rejoined, the order was Mansell, Prost, Berger, Schumacher, Senna and de Cesaris. Senna was on a charge, passing Schumacher immediately after his stop. Berger then waved him through to see if he can attack Prost. Behind them, on lap 45, Piquet passed de Cesaris for sixth. Senna got ahead of Prost on the second chicane on the penultimate lap. Mansell won from Senna, Prost, Berger, Schumacher and Piquet.
 
Thus, with three quarters of the season over, Senna led the driver's championship with 77 points with Mansell second with 59, Patrese third with 34, Berger fourth with 31, Prost fifth with 25, Piquet sixth with 23, Alesi seventh with 14 and Modena eighth with 9. In the constructor's championship, McLaren led with 108 points with Williams close behind in second with 93. Ferrari were third with 39 and Benetton were a further 6 points back in fourth with 33.
 
===Race Thirteen: Portugal===