„Batthyány Ferenc (horvát bán)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Külső hivatkozások: a Külső hivatkozások mást jelent
→‎Élete: javítások
5. sor:
Édesapja Batthyány Boldizsár királyi udvarnok és kamarás volt. Édesanyja nevét nem ismerjük, a családjában rajta kívül még két fiú testvére volt. A kortársak szerint magas, jó vágású férfi volt, ezért nagy tekintélynek örvendett a királyi udvarban és az ország számos előkelője között. Az udvarban együtt nevelkedett [[II. Lajos]]sal.<br>
[[II. Ulászló]] uralkodása idején királyi kamarássá nevezték ki és főpohárnok is volt egy személyben. [[1514]]-ben harcolt [[Dózsa György]] ellen a [[Dózsa György-féle parasztfelkelés|magyar parasztháborúban]], amelynek leverésében jelentős szerepe volt.<br>
Batthyány meglehetősen céltudatos embernek számított, ezért nagy vagyont halmozott fel. A [[magyar–török háború (1521–26)|magyar török háború]] alatt [[Karlovics Jánossal]] [[1522]] és [[1526]] között vezették Horvátországot. [[1525]]-ben nagy nehezen megvédelmezte [[Jajca|Jajcát]] a [[törökök]]től, s érdemeiért megkapta NémetújváratNémetújvárt (ma ''Güssing,'' [[Ausztria]]), amelynek révén neve ''németújvári Batthyány Ferenc'' lett. Részt vett a [[mohácsi csata|mohácsi ütközetben]] (ekkor mint [[Pozsony vármegye|pozsonyi]] főispán), ahol a magyar jobbszárny parancsnoka volt és egy négyezer fős dandárt irányított (3000 lovas és 1000 gyalogos).
 
A mohácsi vész után részt vett [[Szapolyai János]] királlyá koronázásán [[Székesfehérvár]]on. A király egyik fő hívének, [[Bánffy János (nádor)|Bánffy János]]nak lánya, [[Bánffy Katalin|Katalin]] nevű lánya a felesége is volt,. ennekAz elhaltaő halála után [[15241564]]-ben a [[horvátok|horvát]] [[Svetkovics Katalin]]nal kötött házasságot, aki [[Habsburg Mária]] egyik udvarhölgye volt. Második feleségének testvére Ádám huszártisztként harcolt Batthyány mellett, a másik testvére Erzsébet pedig Ferenc testvéréhez Kristófhoz ment feleségül. Svetkovics is igen nagy népszerűségnek örvendett, mivel sok közembert gyógyított.
 
Horvátországi bánsága alatt azonban ellentéte támadt [[Frangepán Kristóf]]fal, s mikor megtudta, hogy az is Szapolyai mellé szegődött, nyomban átállt [[I. Ferdinánd]] osztrák főherceg mellé és a [[magyar belháború (1526–38)|magyar belháborúban]] Szapolyai, majd az újból támadó törökök ellen harcolt.<br>
Ferdinándtól [[Liptóújvár]]att, majd [[Szolnok]]ot kapta adományul, s [[1534]]-ig [[Vas vármegye|vasi]] főispán is volt, [[1531]]-ig pedig újból betöltötte a horvát báni tisztséget.
 
[[1547]]-ben tartott országgyűlésen neki volt a legnagyobb érdeme, hogy a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] [[magyarország]]i trónöröklési jogát a rendek végleg elismerték és törvénybe cikkelyezték.<br>