„Weidlich Pál” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
==Élete==
[[Fájl:Weidlich-palota 1.jpg|bélyegkép|A miskolci [[Weidlich-palota]] 2007-ben]]
Weidlich Pál Vas vármegyében született. Apjaapja Weidlich Vilmos, gróf Erdődy István jószágigazgatója volt. Tizenegy gyermeke közül Pál volt a legkisebb, aki [[Szombathely]]en járt iskolába, kereskedőnek tanult. A szakma gyakorlatával [[Bécs]]ben ismerkedett, Josef Voigt Maria Hilfer strassénMariahilferstrassén lévő „zum Schwarzen Hund” (a Fekete Kutyához) csemegeüzletében. 1881-ben ment először Miskolcra, ahol Máhr Károly nagy múltú, 1756-ban alapított, ''Fekete kutya'' nevű fűszerüzletében lett üzletvezető. 1890-ben megpályázta és elnyerte [[Baross Gábor]] közmunka- és közlekedésügyi, kereskedelemügyi miniszter tanulmányútjáttanulmányútra szóló pályázatát. A kereskedelmi viszonyokat tanulmányozta, sok tapasztalatot szerzett, kapcsolatokat épített ki. Utazásai során az [[európa]]i [[Földközi-tenger|mediterrán]] országok után ellátogatott [[Anatólia|Kis-Ázsiába]], de még [[Kína|Kínába]] is. Úti tapasztalatairól részletes írásos jelentésben számolt be, ami 1891-ben nyomtatásban is megjelent.
 
Visszatérve Miskolcra, 1891. január 24-én jegyeztette be cégét a Cégbíróságon, átvette a Fekete kutyát, majd 1892-ben feleségül vette a tekintélyes miskolci kereskedő, a városi közgyűlés tagja, Fűrész Ferenc Ida nevű lányát. Üzletében színvonalas árulistát kínált, saját tokaji boraival az 1896-os [[millennium]]i kiállításon és az 1990-as [[párizs]]i [[világkiállítás]]on is elismeréseket kapott. Miskolcon is egyre nagyobb hírnevet és tekintélyt vívott ki magának. Saját sikeres tanulmányútjaira gondolva ő is ösztöndíjat alapított, hogy ezzel is segítse a fiatal miskolci kereskedők szakmai előremenetelét. Ezért a szakminiszter is elismerésben részesítette.
 
Fontosnak tartotta a korai természetjárást: 1895-től a Magyar Turista Egyesületben vállalt különböző feladatokat, 1908-tól alelnöke volt. Másodalelnöke volt a Borsodi Bükk Egyletnek, amely egy, a nevével jelzett bükki pihenőt is kialakított. 1906-ban az Osztrák-Magyar Bank miskolci fiókintézetének váltóbírája lett (1908-ig). 1914-ben beválasztották az esti kereskedelmi szaktanfolyam felügyelő bizottságának tagjai közé. Felesége ugyanakkor sikeresen letette az önkéntes ápolónői vizsgát.
 
Vagyona szépen gyarapodott, 1911-re már az apósát, Fűrész Ferencet is megelőzte a legjelentősebb adófizetők listáján. 1912-re felépítette a Széchenyi utcán a város első, modern üzletházát, amelyben a 24 üzlet (közte a ''Fekete kutya'' is) mellett 30 lakást is kialakítottak. A Weidlich család is átköltözött új, az első emeleten lévő, utcafronton kialakított lakásukba (addig a szemben álló 20. szám alatt laktak). Az üzlet Felsőmagyarország legnagyobb fűszerkereskedése lett, amit rövidesen nagykereskedéssé fejlesztett. A most – alsó két szintjén átépített homlokzatú és elhanyagolt – üzletházat a miskolciak még ma is Weidlich-palotának nevezik. Üzletében változatos és színvonalas árukészletet tartott, a legjobb külföldi árucikkek mellett saját termékeit is kínálta, a bolt felszereltsége a kornak megfelelően korszerűnek számított. Az általa követendőnek tartott kereskedői szemléletet annyira komolyan vette, hogy még a legolcsóbb cikket vásárlónak is maga nyitotta ki az ajtót, és búcsúzóul mindenkitől megkérdezte, mennyire van megelégedve. Weidlich Pált rövidesen a városi törvényhatóság bizottságába is beválasztották.
13. sor:
1915-ben egy országos botrány robbant ki, amelynek a nyomozati szálai Miskolcra is elvezettek. A magyar katonaság rossz minőségű ruházattal való ellátásáról volt szó, és az ügybe névtelen feljelentések révén Weidlich Pál is belekeveredett (amit maga [[Nagy Ferenc (polgármester)|Nagy Ferenc polgármester]] is fenntartással fogadott). Tandlich Ármin, Willhelm Herman, Bloch Ármin, Nagy Miklós és Bárczy Sándor mellett Weidlich Pált is letartóztatták, de a [[pécs]]i honvédkerületi hadbíróság Tandlich kivételével mindenkit felmentett. Bebizonyosodott, hogy Weidlich Pál nem érintett az ügyben.
 
Az [[első világháború]] pénzügyi gondokat hozott a vállalkozásnak, a '20-as évek a gazdasági stabilitás megteremtésével teltteltek el. Ezután viszont egyre több karitatív megmozdulásban vett részt, és tagja lett a Tapolcai Fürdő Bizottságnak is. 1937-ben átadta az üzletvezetést fiának, Lászlónak, majd 1939-ben a tulajdonostulajdont is ő lett. 1943. május 6-án a Weidlich-cég megszűnt. Weidlich Pál 1946-ban halt meg, a Mindszenti temetőben helyezték végső nyugalomra. Sírja mára megsemmisült.
 
{{lásd|Weidlich-palota}}