„Lajtaszentmiklós” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
bővítés |
||
10. sor:
|tartomány =Burgenland
|kerület =Nagymartoni járás
|rang =mezőváros
|kerületei =
|alapítás éve =
|alapítás éve forrás =
|polgármester =Dieter Posch ([[SPÖ]])
|jegyző =
|irányítószám =7201
|körzethívószám =02622
|rendszám = MA
|testvértelepülései =
|népsűrűség =478
|népsűrűség forrás =
|legmagasabb pont =
32. sor:
|terület =9
|szöveg pozíciója =left
|weboldal = www.neudoerfl.com
}}
'''Lajtaszentmiklós''' (
▲'''Lajtaszentmiklós''' ([[német nyelv|németül]] ''Neudörfl an der Leitha''): falu a mai [[Ausztria|Ausztriában]] [[Burgenland]] tartományban a [[Nagymartoni járás]]ban.
==Fekvése==
42 ⟶ 40 sor:
==Nevének eredete==
Nevét eredetileg Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta.
==Története==
A település története a távoli múltba nyúlik vissza. A régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is éltek itt emberek. A római korban út vezetett itt át, melynek nyomai [[Savanyúkút]] és Lajtaszentmiklós között megtalálhatók. A római településeket a népvándorlás vihara elsodorta és a környék újbóli nagyobb arányú benépesülése csak a frank uralom alatt ment végbe.
1874. április 5-én az osztrák szociáldemokraták, a magyar szocdemek részvételével itt tartották első kongresszusukat. [[1910]]-ben 2460, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Sopron vármegye]] [[Nagymartoni járás]]ához tartozott. Napjainkban Wiener Neustadt ([[Bécsújhely]]) elővárosának tekintik, mellyel gyakorlatilag egybenőtt.▼
A települést a [[honfoglalás]] után [[besenyők|besenyő]] határőrzők lakták és legutóbbi időkig határtelepülés maradt. Eredeti neve ''"Röjtökör"'' volt, amely a magyar ''"rejtek"''(hely) és az ''"őr"'' főnevek összetétele. [[1223]]-ban [[II. András]] király a települést egy bizonyos Aragóniai Simonnak adta. [[1246]]. [[június 15]]-én határában zajlott a Lajta menti csata, melyben [[II. Frigyes osztrák herceg|Harcias Frigyes]] osztrák herceg is elesett. Urának ebben az időben vámszedési joga is volt, mely egészen Simon ágának kihalásáig fennállt. Ezután a Frankói grófok birtoka lett. A [[15. század]] második felében többször cserélt gazdát [[Hunyadi Mátyás]] és [[III. Frigyes német-római császár]] között. Ezután történetéről mintegy 300 évig, a mai település alapításáig nincs írásos emlék, csak annyi ismeretes, hogy a Warthbergen határőrhely állt. Körülötte szétszórtan egyedülálló szalmakunyhók és faházikók helyezkedtek el, melyekben határőrök laktak. A terület birtokosai előbb a Nagymartoni grófok, majd az Esterházyak voltak.
* ''Nepomuki Szt. János'' kápolna (1745)▼
Ezen a Lajta menti sík területen alapította meg a [[1643]]ban a birtokos Esterházy László gróf a mai települést. Alapításakor a grófot főként az a cél vezette, hogy ide a határhoz a Lajta átkelőhelyéhez, ahol az ő árui is átmentek az osztrák területekre piacot létesítsen. A warthbergi határőrtelep kunyhóit lebonttatta, lakóinak házhelyeket adott és új házakat építtetett. Az új településen kápolnát, malmot és áruinak felvevőhelyet is építtetett. Szent Miklósnak szentelt kápolnájáról a település a „St. Nikolaus an der Leytha” (Lajtaszentmiklós) nevet kapta.
Az új település létesítése ellen a szomszédos Bécsújhely tanácsa rögtön panasszal élt és polgárai sem nézték jó szemmel a folyó túlsó partján létesített új telepet. A tiltakozások hatására az építkezések abbamaradtak. Az alapító halálával az új birtokos utódja, Esterházy Pál lett, aki a tiltakozások ellenére is folytatta az építkezést. A további viták megelőzésére erős falat építtetett, melynek egy része ma is fennáll. [[1650]]-ben Lajtaszentmiklósnak már 50 háza volt és Esterházy Pálnak a vitákat sikerült lecsendesíteni. Az új település [[1652]]-ben piactartási jogot kapott. Temploma [[1669]]-ben épült, melyet a [[1683]]-ban a török lerombolt, majd [[1783]]-ban helyreállítva bővítették. [[1675]]-ig 30 paraszt, 81 zsellérház, malom, iskola, templom és plébánia, összesen 117 épület készült el. 1683-ban az egész falut elpusztította a Bécs ellen vonuló török sereg, de újjáépítették.
Vályi András szerint ''" Lajta Sz. Miklós. Neudörfel. Német falu Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság; lakosai katolikusok, fekszik Újvároshoz (Neustadt) fél mértföldnyire; 2 nyomásbéli határja kevés búzát, ’s egyebet is terem; szőlőhegye nintsen, vendégfogadója nagy, serháza is van, ’s fördője Lajta vizén. Innep napokon Ausztriából az Újvárosiak itten múlatgattyák magokat, a’ magyar bort, ’s dohányt méltán kedvelvén."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''" Lajta-Szent-Miklós, németül Neudörfl, német m. v. Sopron vmegyében, Ausztria határszélén, Német-Ujhelyhez csak 1/2 mfdnyire, 158 házzal, 1361 kath. lak., paroch. templommal. Van 460 h. szántóföldje, 100 h. legelője, 111 hold kertje, 53 kapa szőlője; erdeje nincs. Földje nagyon középszerű. Nagy vendégfogadó. Sörház. Harminczadhivatal. Savanyuviz forrás. Birja h. Eszterházy."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
▲[[1874]]. [[április 5]]-én az osztrák szociáldemokraták, a magyar szocdemek részvételével itt a kastélyban tartották első kongresszusukat. [[1910]]-ben 2460, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Sopron vármegye]] [[Nagymartoni járás]]ához tartozott.
Napjainkban Wiener Neustadt ([[Bécsújhely]]) elővárosának tekintik, mellyel gyakorlatilag egybenőtt.
== Nevezetességei ==
* A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma 1669-ben épült eredetileg Szent Miklós püspök tiszteletére. 1683-ban elpusztította a török. [[1686]]-ban újjáépítették és a Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel. 1783-ban barokk stílusban átépítették és bővítették, ekkor épült tornya is. A templomot [[1953]]-ban felújították, a barokk berendezést eltávolították. A régi templomból csupán a Szent Miklóst ábrázoló barokk faszobor (korábban a bejárat feletti fülkében állt) és a főoltáron függő, 1683-ból származó búcsújárókép maradt meg.
* A település nyugati szélén álló Esterházy-kastélyt a 17. század közepén Esterházy Miklós építtette. A lakóépülethez uradalmi malom, sörház, gazdasági épület, majd a 18. században újabb gazdasági épületek, fűrészmalom és fürdőház is épült.
== Gazdaság ==
59 ⟶ 71 sor:
== Híres lakosai ==
* [[Rudolf Steiner]] gyermekkora egy részét itt töltötte
*
==Külső hivatkozások==
*[http://www.bucsujaras.hu/lajtaszentmiklos/index.html Lajtaszentmiklós mint búcsújáróhely] {{hu}}
*[http://lexikon.katolikus.hu/L/Lajtaszentmiklós.html Magyar Katolikus Lexikon] {{hu}}
*[http://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=10607 Lajtaszentmiklós az osztrák Statisztikai Hivatal honlapján] {{de}}
*[http://bda.at/text/136/1435/8541/ Az Esterházy-kastély] {{de}}
*[http://www.tiscover.at/neudoerfl Rövid ismertető angol nyelven]
*[http://www.sc-neudoerfl.at/ Az SC Neudörfl honlapja] {{de}}
== Források ==
* ''Burgenland útikalauz'' (Bp., 1990)
▲* [http://www.hs-neudoerfl.at A falu honlapja] {{de}}
==Jegyzetek==
<references/>
{{Nagymartoni járás}}
[[Kategória:Burgenland települései]]
| |||