[[Szapolyai János]] magyar király, és Isabella[[Izabella (fejedelem)|Izabella]], [[I. Zsigmond lengyel király]] lányának fia. Még születési évében [[1540]]-ben, a rákosi országgyűlés magyar [[király|királlyá]] választja, de nem koronázzák meg. Hatalmi a keleti országrészre terjed ki. [[1541]]. [[május 25]]-én a török szultán Erdélyt[[Erdély]]t a "fiának fogadott" János Zsigmondnak adta. IsabellaIzabella, [[1551]] tavaszán [[I. Ferdinánd]] elől, kinek hadai megszállják Erdélyt, [[Lengyelország|Lengyelországba]] távozik, ahonnan [[1556]] szeptemberében tér vissza. Az országgyűlés János nagykorúságáig, megbízza a királyi teendőkkel. IsabellaIzabella [[1559]]-ben hunyt el. [[Dávid Ferenc]] hatására vallászabadságot hirdetett és megszüntette a törvényes államvallást. Az [[1568]]-ban összeült tordai országgyűlés kimondja a szabad vallásszabadságot, a templomok közös használatát, kiteljesedett a Reformáció[[reformáció]] Erdélyben és kialakult a négy elfogadott vallás (katolikus, református, evangélikus, unitárus) rendszere. A törvényhozás nyelve magyar lett! János Zsigmond igen művelt ember volt, nyolc nyelven olvasott és beszélt, szenvedélyes kömyvbarát volt, támogatta [[Bakfark Bálint]] Erdélyi tartózkodását. Katolikusnak született, a reformáció hatására áttért lutheránusnak, később reformátusnak, s végül unitáriusként halt meg. [[1566]]-ban Szulimán[[Nagy szultántólSzulejmán]] szövetségszultántól leveletszövetséglevelet szerzett, amely tartalmazta Erdély számára a szabad fejedelemválasztás jogát. János Zsigmond [[1570]]-ben a [[speyeri egyezmény|speyeri egyezményben]] lemond választott királyi címéről, és először használja az erdélyi fejedelem cimet. Az egyezmény ratifikálása után négy nappal János Zsigmond [[1571]]. március 10-én elhunyt. sírjánál Dávid Ferenc búcsúztatta a [[Déva|dévai]] várban. Jelentősége, hogy Erdély számára kijelölteazkijelölte az utódai álta is járható külpolitikai irányt: Erdély akkor élhet békességben, ha egyrészt a német, másrészt a [[török|Oszmán Birodalom]] barátságát is bírja. Az ő fejedelmsége idején alakult ki a fejedelmi hatáskör, s a fejedelemség sajátos intézményei is ezalatt születtek meg.
