„Stodola Aurél” változatai közötti eltérés

a
elírás jav.
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (elírás jav.)
'''Stodola Aurél''' ([[Liptószentmiklós]], [[1859]]. [[május 11.]]. - [[Zürich]], [[Svájc]], [[1942]]. [[december 25.]].) teljes nevén '''Stodola Boreslav Aurél''' magyarországi szlovák származású svájci fizikus, mérnök, a gőz- és gázturbinák elméletének megalkotója.
 
[[Kép:Auguste Stodola.jpg|thumb|right|250px|Stodola Aurél képe 1910 körül]]
== Élete ==
 
[[1859]]. [[május 11]]-én született [[Liptószentmiklós]]onLiptószentmiklóson. Az elemi iskoláit szülővárosában végezte, majd a [[lőcse]]i német reálgimnáziumot látogatta és a [[kassa]]i felsőbb állami reálgimnáziumban érettségizett. [[1876]]-tól a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem]] diákja, majd [[1877]]-től gépészmérnöknek tanul Zürichben. [[1880]]-tól [[1882]]-ig a [[Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak|Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában]] dolgozott [[Budapest]]en. [[1883]]-ban a [[Charlottenburg]]i Műszaki Főiskola diákja lett és tanulmányait végül a [[Sorbonne|Sorbonnon]] fejezte be [[Párizs]]ban. [[1884]]-ben rövid ideig a Csehmorva Gépgyárban dolgozott [[Prága|Prágában]], majd a Ruston és Társa Gépgyárnál helyezkedett el szintén [[Prága|Prágában]]. [[1892]]-ben elfogadta a Zürichi Műszaki Főiskola docensi ajánlatát, amelyen [[1893]]-ban egyetemi tanár lett. Itt tevékenykedett egészen [[1929]]-es nyugdíjazásáig. [[1942]]. [[december 25]]-én halt meg [[Zürich]]ben. [[1989]]-től [[Liptószentmiklós]]on nyugszik.
 
[[Fájl:Stodola mat.JPG|thumb|300px|Stodola dombormű Kassán, a reáliskola falán, ahol érettségizett.]]
== Munkássága ==
 
Tudományos munkájában főképp a gépek automatizálásával foglalkozott, valamint lefektette a [[gőzturbina|gőz-]] és [[gázturbina|gázturbinák]] működésének és tervezésének tudományos alapjait. A gőzre kiszámította és alkalmazta a Mollier-féle [[entrópia]] diagramot, amelyet később kibővített. [[Ferdinand Sauerbruch]] sebésszel együtt [[1915]]-ben olyan kézprotézist szerkesztett, amely lehetővé tette a karcsonk-izom működtetését és amelyet róla neveztek el. Hasonló elven műküdtekműködtek a később szerkesztett láb- és lábfejprotézisek. Legnagyobb sikere a gőzturbinák elméletének megalkotása volt. Számításai és szerkesztési elvei a gépészet ezen ágának alapját fektették le. [[Zürich]]ben a zürichi műegyetemen Stodola Aurél a gépészmérnöki tudományok professzora volt, többek között [[Albert Einstein]] is tanítványa volt. Személyesen vett részt az első gőzturbinák megalkotásásbanmegalkotásában, nevezetesen a svájci [[Brown, Boveri & Cie]] cégnél, melynél az első villamos generátort hajtó gőzturbinát tervezte.
 
Legfőbb műve a Die Dampfturbinen und ihre Aussichten als Wärmekraftmaschinen (Gőzturbinák és az ő alkalmazási lehetőségük mint hőerőgépek) [[1903]]-ban [[Berlin]]ben jelent meg és később több világnyelvre lefordították. Fokozatosan újabb és újabb fejezetekkel bővítette és hatodik kiadása [[1924]]-ben már 1 142 oldalas volt. [[1922]]-ben Berlinben megjelent a következő jelentős műve a Dampf und Gas-Turbinen (Gőz- és gázturbinák), [[1931]]-ben szintén [[Berlin]]ben jelenik meg a Gedanken zu einer Weltanschauung vom Standpunkt des Ingenieurs (Gondolatok a mérnöki álláspontok világnézetéről), amelyet [[1937]]-ben [[Zürich]]ben adott ki [[1937]]-ben a Die geheimnisvolle Naturweltanschauliche Betrachtung (A rejtélyes természettudományos világnézet) címen.
 
Több tudomámyostudományos társaság és egyetem kitüntetéseit elnyerte. [[1901]]-ben a Zürichi Egyetem díszdoktora lett, [[1905]]-ben doktori címet kapott a [[Hannover|hannoveri]] műszaki főiskolától, majd négy év múlva a Zürichi Műszaki Főiskolától is. [[1908]]-ban megkapta a legnagyobb német mérnöki kitüntetést a Grashof emlékérmet ([[Franz Grashof]]ról elnevezve) és [[1940]]-ben megkapta az angol [[James Watt]] arany emlékérmet. Díszdoktorává avatta a Brünni Német Műszaki Intézet és [[1929]]-ben a prágai Cseh Műszaki Egyetem (ČVUT). A Francia TudoményosTudományos Akadémia levelező tagja volt.
 
Róla nevezték el a [[3981 Stodola|(3981) Stodola]] kisbolygót.
A Szlovák Műszaki Egyetem születésének 150. évfordulójára [[2009]]-et Stodola Aurél emlékévnek hirdette meg.
 
A Szlovák Nemzeti Bank történetében először idén adott ki euró emlékérmet Stodola Aurél képmásával. Az ezüst érem nominális értéke 10 euroeuró, a pénzérme törvényes fizetőeszköz, de csak Szlovákia területén.
 
== Művei ==