„Féklap” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A repülőgépeknél használt ellenállás növelő áramlásrontó szerkezet. Két fő csoportja van:
Törzsféklap
A törzsféklapot általában a törzsvég közelében, annak két oldalán szimmetrikusan helyezik el. Előfordul a törzs alatt és fölött is. Legtöbbször hidraulikus működtetésű. Ha perforált, akkor a tőrzs burkolólemezeiből a lukasztásnak megfelelő szemölcsök állnak ki, hogy csukott állapotban ne növelje a légellenállást.
Szárny féklap
11 ⟶ 10 sor:
DFS féklap mindkét szárny alsó síkjából lefelé, a fölső síkjából fölfelé az áramlásra gyakorlatilag merőlegesen kiemelkedő tolórúddal működtetett sík lap. Gyakran perforált is. A repülőgép ellenállását növeli, a fölhajtóerőt csökkenti, mert a féklap szélességében a szárny körüli áramlást lerontja. A DFS féklapot a szárny legnagyobb vastagságának környezetében szokták elhelyezni. Elsősorban kisebb teljesítményű vitorlázó repülőgépeknél alkalmazzák. Elönye az egyszerű szerkezete és a hatásossága. Hátránya, hogy a szárnyat a legnagyobb vastagság helyén - tehát ahol a legnagyobb felhajtóerő keletkezik - a féklapszekrény hosszúságában teljes vastagságban át kell vágni, ez azzal jár, hogy a féklap környezetében a nyomáskülönbség az alsó és fölső szárnyfelület között megpróbál kiegyenlítődni. Teljesítmény vitorlázó repülőgépeknél régebben a rést papírral minden egyes fölszállás előtt leragasztották.
Zuhanóféklapot a II. világháború végéig alkalmazták modernebb zuhanóbombázó repülőgépeken. (pl. ([Junkers Ju-88Ez lényegében a szárny alsó felületén azzal párhuzamosan beépített szerkezet, amit használathoz egy tengely körül lefelé kifordítottak.
| |||