Wikipédia

„Féklap” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
kiegészítés
tagolás, képek, kategória
1. sor:
[[Kép:MiG-23 afterburner exhaust airbrakes.jpg|thumb|250px|MiG–23 vadászrepülőgép nyitott törzsféklapjai]]
A '''féklap''' a repülőgépeknél használt [[légellenállás|ellenállás]] növelő áramlásrontó szerkezet. KétKialakítását tekintve két fő csoportja van:, a ''törzsféklap'' és a ''szárnyféklap.''
 
==Törzsféklap==
A törzsféklapot általában a törzsvég közelében, annak két oldalán, szimmetrikusan helyezik el. Előfordul a törzs alatt és fölött is. Legtöbbször hidraulikus működtetésű. Ha perforált, akkor a tőrzstörzs burkolólemezeiből a lukasztásnak megfelelő szemölcsök állnak ki, hogy csukott állapotban ne növelje a légellenállást.▼
 
==Szárnyféklap==
▲A törzsféklapot általában a törzsvég közelében, annak két oldalán szimmetrikusan helyezik el. Előfordul a törzs alatt és fölött is. Legtöbbször hidraulikus működtetésű. Ha perforált, akkor a tőrzs burkolólemezeiből a lukasztásnak megfelelő szemölcsök állnak ki, hogy csukott állapotban ne növelje a légellenállást.
A szárny féklapoknak több fajtája létezik.▼
 
Szárny ===DFS-féklap===
[[Kép:SZD-30-Pirat at EPSU, Aug, 2007.jpg|thumb|250px|right|Nyitott állapotú DFS-féklapok [[SZD–30 Pirat]] vitorlázó repülőgépen]]
DFS -féklap mindkét szárny alsó síkjából lefelé, a fölső síkjából fölfelé az áramlásra gyakorlatilag merőlegesen kiemelkedő, tolórúddal működtetett sík lap. Gyakran perforált is. A repülőgép ellenállását növeli, a fölhajtóerőt csökkenti, mert a féklap szélességében a szárny körüli áramlást lerontja. A DFS -féklapot a szárny legnagyobb vastagságának környezetében szokták elhelyezni. Elsősorban kisebb teljesítményű [[vitorlázó repülőgépeknélrepülőgép]]eknél alkalmazzák. Elönye az egyszerű szerkezete és a hatásossága. Hátránya, hogy a szárnyat a legnagyobb vastagság helyén -– tehát ahol a legnagyobb felhajtóerő keletkezik -– a féklapszekrény hosszúságában teljes vastagságban át kell vágni, ez azzal jár, hogy a féklap környezetében a nyomáskülönbség az alsó és fölső szárnyfelület között megpróbál kiegyenlítődni. Teljesítmény vitorlázó repülőgépeknél régebben a rést papírral minden egyes fölszállás előtt leragasztották. A DFS -féklap alkalmas arra, hogy a repülőgépet bármely repülési helyzetben ne engedje a megengedett legnagyobb sebességnél jobban fölgyorsulni.▼
 
===Zuhanóféklap===
▲A szárny féklapoknak több fajtája létezik.
Zuhanóféklapot a II.[[második világháború]] végéig alkalmazták modernebb [[zuhanóbombázó|zuhanóbombázó repülőgépeken.]] (pl. [[Junkers Ju- 88]]-nál). Ez lényegében a szárny alsó felületén azzal párhuzamosan beépített szerkezet, amit használathoz egy a főtartóval párhuzamos tengely körül lefelé kifordítottak. Rendeltetése, hogy zuhanás közben a repülőgép ne érjen el a megengedettnél nagyobb sebességet. A le és felszálláshoz más egyéb felhajtórőt növelő fékszárnnyal egészítették ki a zuhanóféklapot.▼
 
===Kilépőél-féklap===
▲DFS féklap mindkét szárny alsó síkjából lefelé, a fölső síkjából fölfelé az áramlásra gyakorlatilag merőlegesen kiemelkedő tolórúddal működtetett sík lap. Gyakran perforált is. A repülőgép ellenállását növeli, a fölhajtóerőt csökkenti, mert a féklap szélességében a szárny körüli áramlást lerontja. A DFS féklapot a szárny legnagyobb vastagságának környezetében szokták elhelyezni. Elsősorban kisebb teljesítményű vitorlázó repülőgépeknél alkalmazzák. Elönye az egyszerű szerkezete és a hatásossága. Hátránya, hogy a szárnyat a legnagyobb vastagság helyén - tehát ahol a legnagyobb felhajtóerő keletkezik - a féklapszekrény hosszúságában teljes vastagságban át kell vágni, ez azzal jár, hogy a féklap környezetében a nyomáskülönbség az alsó és fölső szárnyfelület között megpróbál kiegyenlítődni. Teljesítmény vitorlázó repülőgépeknél régebben a rést papírral minden egyes fölszállás előtt leragasztották. A DFS féklap alkalmas arra, hogy a repülőgépet bármely repülési helyzetben ne engedje a megengedett legnagyobb sebességnél jobban fölgyorsulni.
Kilépőél -féklap vagy másnéven terpeszlap. Nemcsak áramlás rontó hanem egyben felhajtóerő növelő szerkezet. A szárny alsó felületét a kilépőél közelében egy tengely körül több fokozatban lefelé el lehet fordítani. Általában kis sebességű, kisméretű repülőgépeknél alkalmazták (pl. [[ZlinZlín Z-526Z–526 Trener]] ), de előfordult zuhanóbombázó repülőgépeknél is. Ilyen volt a [[Duglas SBD Dauntless]] is. Ennél a repülőgépnél a féklap szintén perforált volt.▼
 
==Külső hivatkozások==
▲Zuhanóféklapot a II. világháború végéig alkalmazták modernebb zuhanóbombázó repülőgépeken. (pl. [[Junkers Ju-88]]) Ez lényegében a szárny alsó felületén azzal párhuzamosan beépített szerkezet, amit használathoz egy a főtartóval párhuzamos tengely körül lefelé kifordítottak. Rendeltetése, hogy zuhanás közben a repülőgép ne érjen el a megengedettnél nagyobb sebességet. A le és felszálláshoz más egyéb felhajtórőt növelő fékszárnnyal egészítették ki a zuhanóféklapot.
{{commonscat|Airbrakes}}
 
[[Kategória:Repülőgépek szerkezeti elemei]]
▲Kilépőél féklap vagy másnéven terpeszlap. Nemcsak áramlás rontó hanem egyben felhajtóerő növelő szerkezet. A szárny alsó felületét a kilépőél közelében egy tengely körül több fokozatban lefelé el lehet fordítani. Általában kis sebességű, kisméretű repülőgépeknél alkalmazták (pl. [[Zlin Z-526 Trener]] ), de előfordult zuhanóbombázó repülőgépeknél is. Ilyen volt a [[Duglas SBD Dauntless]] is. Ennél a repülőgépnél a féklap szintén perforált volt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Féklap”