„Céhcímer” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „<!-- A CÍMERDOBOZ KEZDETE --> <div class="keretjobb" style="width:25%; border:1px; background-color:#ebf9fe"> <big>Névváltozatok: kitett cégér [Hajnal István: Kitet...” |
|||
31. sor:
A céhek a 13. századtól, majd elsősorban a 15-16. században kezdtek egyre nagyobb hangsúlyt helyezni a céh reprezentációjára. Termelői közösségként különféle ünnepeket rendeztek, saját egyenruhát készítettek, áruikat ellátták jelvényeikkel és az írásbeliség terjedésével irataikat a saját pecsétjükkel erősítették meg. Voltak saját kitüntetéseik, szertartásaik, [[védőszent]]jeik, kápolnáik, oltáraik, patrónusaik és címereik is. Ezek ábrázolása látható a pecséteken, céhládákon, [[céhbehívó tábla|céhbehívó táblákon]], poharakon, céhkorsókon és céh-legénykorsókon, [[cégér]]eken, bútorokon, társasági szállásokon, kápolnákon, oltárokon, templomi padokon, céhes öltözékeken, síremlékeken stb.
A céhcímerek jelentős része [[heraldika]]ilag megfelelő alkotás, bár azt ritkán készítették képzett heraldikusok. Ezért sokszor vétenek a heraldika szabályai ellen. Stílusuk mindig az adott kor jellegét követi. A 15. századi címerek még megtartják a későgótikus [[doborpajzs|kerektalpú pajzsot]], a 16-17. századiak [[reneszánsz pajzs]]ot használnak, később elterjednek a [[barokk pajzsok]]. A 18. században sok céh hagyta el régi jelképét és helyette pompás barokk [[kartus (heraldika)|kartus]]ba helyezte a címerét.
Arra is van példa, hogy több városnak volt közös céhe. A lengyeleknek elzálogosított városok visszatérése után Poprád, Felka és Mateóc mészároscéhe 1783-ban közös címert használt. Többféle céh egyesített címerének jó példája Betlér egyesült céhcímere (1801), melynek közös pajzsán több mint harminc céh szimbóluma van elhelyezve. Ezt két oroszlán tartja (valószínűleg az Andrássy címerből) és a pajzs fölött korona van. A céhek elzárkóztak a zsidó iparosok felvételétől. Néhány nagyobb városban azonban külön céhet engedélyeztek számukra. Ilyen volt pl. a miskolci zsidó iparoscéh, melynek egy 1846-ból származó mesterlevele is fennmaradt.
39. sor:
A céhbeli mesteremberek is használtak címert, melyet általában a céhcímerből vezettek le vagy változtatás nélkül vették át. A személyi címert a [[sisak]] és a [[sisakdísz]] használata fejezi ki. A személyi [[kézművescímer]]eket a levelezéskor használták és gyakran nyomták a mesterlevelekre a nagy céhpecsét mellé.
Az ipari forradalom hatására egész Európában megszűnt a céhrendszer és a céhes termelés. Ez magával hozta a céhek jogi megszűnését is. Csehországban 1859. prosinec 20-án törölték el a céheket. Magyarországon 1872-ben (1872. évi 8. tc.) az önálló kisiparosok számára a céhek helyett ipartársulatokat, majd ipartestületeket szerveztek, amivel megnyílt az út a szabad vállalkozás előtt. A régi céhek jelvényei (főként a kisebb településeken) erősen hatottak az új szervzetek jelvényeire. Így a régi céhek túlélése megválozott formában sok helyen a 20. századig is kimutatható. Manapság egyes területek szervezeti tagsága, mint például a bortermelők az újonnan megalakult szövetségüket szintén céhnek nevezi.
==A céhcímerek jellege==
| |||