„Tektonika (geológia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a litoszféra |
bőv. |
||
1. sor:
{{csonk}}
A '''tektonika''', más néven [[szerkezeti földtan]], illetve '''szerkezetföldtan''' általánosabb (eredeti) értelmében a [[geológia]] egyik, a földkéreg mozgásaival, azok okaival és eredményeivel foglalkozik.
Fontosabb résztudományai a nagyobb szerkezeti egységek, [[litoszféra]]lemezek mozgásaival foglalkozó [[lemeztektonika|globális tektonika]],
A fogalmak az utóbbi időben terjedő, szűkebb értelmezésében különválik egymástól a többnyire lemeztektonika értelemben használt „tektonika” és a kőzetblokkok mozgásainak eredményeiként kialakult szerkezeteket (töréseket, redőket stb.) tanulmányozó szerkezeti földtan.
== A deformációk típusai ==
A kőzettestekre különböző erők hatnak. A földtani erőhatások legfőbb sajátossága, hogy a földtani folyamatok emberi léptékkel rendkívül lassúak, a feszültség hosszú időn át halmozódik fel, és a fontosabb folyamatok nagy mélységben folynak, ahol a kőzetnyomás ''(litosztatikus nyomás)'' már több ezer atmoszféra. Ilyen körülmények között több, a felszíni körülmények között szilárd és rideg kőzet többé-kevésbé képlékennyé válik.
Ennek megfelelően a deformációk két fő csoportjaként megkülönböztetünk:
* [[plasztikus deformáció|plasztikus]] (gyűrődéses) és
* [[diszjunktív deformáció|diszjunktív]] (töréses)
deformációkat.
A gyűrődések hosszú folyamatok eredményeként, lassan alakulnak ki, a törések a feszültség hosszú felhalmozódása után, hirtelen. A kőzetek eltörésének, törésvonal menti elmozdulásainak jelei a [[földrengés]]ek.
== Források ==
* Magyar Nagylexikon 17. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2003. p. 273. ISBN 963 9257 17 6
* [[Török Ákos]]: Geológia mérnököknek. Egyetemi tankönyv. Műegyetemi Kiadó Budapest, 2007. 384 p. ISBN 978-963-420-934-8
[[Kategória:Geológia]]
| |||