Wikipédia

„Céhcímer” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Irodalom: Kicsit formázgattam, remélem nem baj
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor:
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
 
A '''céhcímerek''' a [[céhek]], később a manufaktúrák által használt [[címer]]ek. Nem minden a céhek által viselt jelvény volt valódi címer. Csak azok tekinthetők céhcímernek, melyek pajzsba vannak foglalva és a céh állandó jelleggel használta.
 
A céhes heraldika a [[paraszti heraldika]] mellett a címertan egyik legkevésbé feldolgozott területe, mivel nagyon szerteágazó és nem túlságosan egységes.
25. sor:
[[Fájl:Német_Szabó_Céh_zászlaja_(1828).jpg|thumb|A német szabó céh zászlaja (1828) Fejér vármegyéből]]
 
A mesteremberek és a kézművesek céhekbe, illetve gildekbe tömörülése a 11. század végén kezdődött. A városi céhek Magyarországon a 13-14. században jöttek létre. Csak a szabad kézművesek létptekléptek szövetségre egymással, először a szabad királyi városokban, majd a mezővárosokban is. Idővel ezen testvériségek kiváltságos társaságokká váltak, melynek célja a konkurrenciakonkurencia kizárása és ezzel az árak fenntartása volt, a magas minőségű termelés folytatása mellett. A céhek virágkorukat a 14-15. században élték, amikor nagyfokú specializációra került sor. Jelvényeiket Európa-szerte a 14. században helyezték először pajzsra. A legtöbb céhcímer a 17-19. századból maradt fenn.
 
Egy városban az adott mesterségnek csak egy céhe lehetett. A rokonmesterségeket űző céhek gyakran egyesültek és egyesített céhek jöttek létre. A mesterlegények külön társaságot, ifjú-céhet alkottak.
41. sor:
A céhbeli mesteremberek is használtak címert, melyet általában a céhcímerből vezettek le vagy változtatás nélkül vették át. A személyi címert a [[sisak (heraldika)|sisak]] és a [[sisakdísz]] használata fejezi ki. A személyi [[kézművescímerek]]et a levelezéskor használták és gyakran nyomták a mesterlevelekre a nagy céhpecsét mellé.
 
Az ipari forradalom hatására egész Európában megszűnt a céhrendszer és a céhes termelés. Ez magával hozta a céhek jogi megszűnését is. Csehországban 1859. prosinec 20-án törölték el a céheket. Magyarországon 1872-ben (1872. évi 8. tc.) az önálló kisiparosok számára a céhek helyett ipartársulatokat, majd ipartestületeket szerveztek, amivel megnyílt az út a szabad vállalkozás előtt. A régi céhek jelvényei (főként a kisebb településeken) erősen hatottak az új szervzetekszervezetek jelvényeire. Így a régi céhek túlélése megválozott formában sok helyen a 20. századig is kimutatható. Manapság egyes területek szervezeti tagsága, mint például a bortermelők az újonnan megalakult szövetségüket szintén céhnek nevezi.
 
==A céhcímerek jellege==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Céhcímer”