Anyja [[Boriszló Péter]] horvát bán nővére volt. Őrsi, majd budai prépost volt, [[Szapolyai János]] király pedig koronáztatása után nemsokára erdélyi püspökké tette. 1521-ben [[II. Lajos]] király [[Velence (Olaszország)|Velencébe]] küldte, hogy segítséget kérjen a törökök ellen. A [[mohácsi vészcsata]] után János királyhoz pártolt. Amikor 1527 márciusában [[I. Ferdinánd|Ferdinánd]] és János követei, továbbá a lengyel királytól küldött békéltetők [[Olomouc|Olmütz]]ben összegyültekösszegyűltek, hogy egyezséget hozzanak létre a két király között, Szapolyai részéről Statileo volt a szóvivő fő követ. Ferdinánd azt követelte, hogy János mondjon le, kárpótlásul [[Bosznia-Hercegovina#Középkori Bosznia|Boszniát]] kapja és 40 000 aranyat; Statileo viszont azt ajánlotta, hogy Ferdinánd kapja meg [[Morvaország]]ot és [[Szilézia|Sziléziát]], amely másképmásképp meg nem illetné. A tanácskozás sikertelen volt. 1528 októberében Statileo [[I. Ferenc francia király]]nál járt és szövetséget hozott létre. E szerint Ferenc segíti Szapolyait, aki meg fogja támadni Ferdinándot és utódjául Henrik orléansi herceget, a francia király fiát fogadja. Az 1538. február 24-én kötött [[váradi béke|váradi békében]] szintén nagy része volt Statileonak, aki később is hathatósan védte [[Izabella királyné]] érdekeit.
