Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bot: következő módosítása: nl:Karel Ambrosius van Oostenrijk-Este; kozmetikai változtatások
'''Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg''' ''(Erherzog Karl Ambrosius Joseph Johann Baptist von Österreich–Este)'' ([[Milánó]], [[1785]]. [[november 2.]] – [[Tata]], [[1809]]. [[szeptember 2.]]) osztrák főherceg, modenai herceg, hercegprímás, [[esztergomi érsek]]. Korabeli egyházi dokumentumok ''Lotaringiai–Habsburg Károly Ambrus'' néven is említik.
 
== Élete ==
=== Származása, testvérei ===
[[Fájl:Armoiries Autriche-Este 1803.svg|balra|80px]]
A [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] Este–Modenai ágából származó Károly Ambrus főherceg Milánóban született 1785. november 2-én. Keresztneveit [[Milánó]] két püspökéről [[Szent Ambrus]]tól és [[Borromei Szent Károly]]tól kapta. Édesapja [[Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Antal főherceg|Ferdinánd Károly Antal főherceg]] (1754–1806), [[Lombardia]] főkormányzója, [[I. Ferenc német-római császár|I. Ferenc]] [[német-római császárok listája|német-római császár]] és [[Mária Terézia]] császárné 14. gyermeke volt.
 
* József Ferenc főherceg (*/† 1772), születésekor meghalt.
* [[Habsburg–Estei Mária Terézia Johanna főhercegnő|Mária Terézia Johanna főhercegnő]] (1773–1832), aki [[I. Viktor Emánuel szárd–piemonti király|I. Viktor Emánuel]] [[Szardínia királyainak listája|szárd–piemonti királykirályhoz]]hoz ment feleségül.
* Jozefina főhercegnő (1775–1776), kisgyermekként meghalt.
* [[Habsburg–Estei Mária Leopoldina főhercegnő|Mária Leopoldina főhercegnő]] (1776–1848), aki [[Károly Tivadar bajor választófejedelem|Károly Tivadar (Theodor) pfalzi és bajor választófejedelemhez]], majd Ludwig von Arco grófhoz ment feleségül.
* [[Habsburg–Estei Mária Ludovika főhercegnő|Mária Ludovika Beatrix főhercegnő]] (1787–1816), aki [[I. Ferenc]] [[osztrák császárok listája|osztrák császár]] harmadik felesége lett.
 
=== Tanulmányai ===
Károly Ambrust törékenysége miatt papnak szánták. Életének első tíz esztendejét a [[modena]]i családi kastélyban töltötte. Napóleon csapatainak közeledése miatt [[1800]]-tól a apjának menekülnie kellett Modenából, a család [[Breisgau]]ban költözött, Károly Ambrus anyjával együtt a [[bécsújhely]]i Neuklosterben élt.
 
Nagybátyja, [[I. Ferenc]] császár, magyar király [[1804]]-ben a családnak ajándékozta [[Szerencs]] várát, a család ideköltözött, Károly Ambrus itt kezdett el készülni a papi pályára, valamint itt kezdett [[magyar nyelv|magyarul]] tanulni. 1805-ben Bécsben vette fel a tonzúrát. Az uralkodó utasítására Gerlóczy báró, Rauscher Miklós és Zimányi Ignác hittudósok utaztak Szerencsre, az papnak készülő ifjú főherceg további oktatására. Ferenc császár 1806. [[július 29.|július 29-én]] kinevezte őt a váci püspökség adminisztrátorának. (Ez a hivatal [[1795]]. [[december 22.]] óta betöltetlen volt). Mivel a fiatal Károly Ambrus még nem volt felszentelt pap, ezért a váci egyházmegye kormányzását [[Bodonyi Sándor]] (1734–1811) felszentelt püspök végezte. Károly Ambrust [[1807]]. [[október 1.|október 1-jén]] diakónussá nevezték ki. Pappá szentelésére [[november 5.|november 5-én]] került sor.
 
=== Esztergomi érseki működése ===
<!--[[Fájl:Karolyambrusemlekerem.jpg|bélyegkép|jobbra|400px|Károly Ambrus halálának szentelt emlékérem (1809)]]-->
Származása miatt várható volt, hogy elnyeri az [[esztergomi érsek]]i széket. Unokaöccse, [[I. Ferenc|I. Ferenc császár]] [[1808]]. [[január 6.|január 6-án]] Károly Ambrus nővérét, [[Habsburg–Estei Mária Ludovika főhercegnő|Mária Ludovika főhercegnőt]] vette feleségül, és két nappal később [[január 8.|január 8-án]] valóban Károly Ambrust nevezte ki Esztergom [[érsek]]évé. A kinevezést [[VII. Piusz pápa]] 1808. [[február 25]]-án megerősítette. Károly Ambrus helyére 1808. [[április 29.|április 29-én]] [[Kámánházy László Mihály]]t (1753–1817) nevezték ki váci megyéspüspökké.
 
1808. [[július 24.|július 24-én]] [[Bécs]]ben a császári udvar kápolnájában szentelték [[püspök]]ké. A szertartáson jelen volt a császár és felesége is. Püspöki jelmondata a következő volt: ''„Ha az őszinteség hiba, úgy én ebben a hibában igen vétkes vagyok.”''
 
[[Püspök]]ké szentelése után augusztusban ünnepélyesen bevonult Esztergomba a prímási palotába. Az [[augusztus 17.|augusztus 17-én]] tartott ünnepélyes beiktatásán [[József nádor]] is jelen volt. Az új érsek 1808. [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] húgát, Mária Ludovikát magyar királynévá koronázta.
 
Károly Ambrus érsek tagja volt a budai helytartótanácsnak, a [[Hétszemélyes tábla|Hétszemélyes Tábla]] bírói testületének, és prelátusa volt a [[Szent István Rend]]nek. Esztergomi érsekként ő volt [[Esztergom vármegye]] [[főispán]]ja is.
[[Tata|Tatán]], halálának helyén tartották meg érte a gyászmisét, majd holttestét [[Esztergom]]ba vitték. Később, az [[Esztergomi bazilika]] építésekor - testvérei megrendelésére - ott állítottak neki síremléket carrarai fehér márványból, melyet [[Giuseppe Pisani]] neves modenai szobrász készített. Halála után az esztergomi érseki szék egy évtizedig nem volt betöltve. Utódja, [[Rudnay Sándor]] [[1819]].[[július 12.|július 12-én]] foglalta el hivatalát.
 
== Emlékezete ==
A Károly Ambrustól örökölt ''hercegprímás'' címet a későbbi esztergomi prímások egészen [[1948]]-ig használták.
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.catholic-hierarchy.org/bishop/bhabsk.html Adatok Károly Ambrusról.]
* [http://www.tata.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=51&mode=thread&order=0&thold=0 A tatai plébániatemplomról.]
[[it:Carlo Ambrogio d'Asburgo-Este]]
[[ja:カール・フォン・エスターライヒ=エステ]]
[[nl:Karel FerdinandAmbrosius van HabsburgOostenrijk-Este]]
156 470

szerkesztés