„Spanyolok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: ar:إسبان |
a Bot: következő módosítása: nv:Dibé diníí dinéʼiʼ; kozmetikai változtatások |
||
1. sor:
[[
A '''spanyolok''' ([[spanyol nyelv|spanyolul]]: ''españoles)'' tömegében [[Spanyolország]]ban élő [[újlatin nyelvek|újlatin nyelvű]] [[etnikum|nép]],<ref>Lásd: „Spanyol” szócikk – ''A Magyar Nyelv Értelmező Szótára'' (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980)</ref> illetve az e népből származó személyek.
A fő spanyol [[etnikum|népcsoportok]] a [[kasztíliaiak]] (Spanyolország lakosságának 72%-a<ref>''Nagy Világatlasz'', Topográf, 2004, 314.</ref>), a [[katalánok]], a [[galíciaiak]], az [[asztúriaiak]], az [[aragóniaiak]] és az [[andalúzok]]. Ezek a népcsoportok valamennyien újlatin nyelvűek ([[spanyol nyelv]]en vagy különböző [[regionális nyelv]]eken beszélnek). Csak a kasztíliaiak vállalják teljesen egyöntetűen a spanyol [[identitás]]t, a többi csoport tagjai gyakran önálló [[nemzetiség]]nek tekintik magukat. Spanyolország két nem újlatin nyelvű ősöktől származó népcsoportja a [[baszkok]] és a spanyolországi [[romák]]. A teljesen eltérő nyelvvel és erős nemzeti öntudattal rendelkező baszkok – a többi felsorolt népcsoporttal szemben – nem sorolják magukat a spanyolok közé, a spanyolországi romák viszont általában spanyolnak is tartják magukat.
A [[Latin-Amerika|latin-amerikai]] [[ország]]ok spanyol származású lakosságát nem spanyoloknak, hanem [[Hispano-Amerika|spanyol-amerikaiaknak]] ''(hispanoamericanos)'' nevezik, akik különböző latin-amerikai [[nemzet]]ekhez tartoznak ([[argentínok]], [[chileiek]], [[mexikóiak]] stb.) A spanyolul beszélőkre (azaz a spanyolokra és a spanyol-amerikaiakra együttesen) spanyolul az ''hispanos'' kifejezést használják (lásd később).
== Etnikai besorolás ==
Az [[Ibériai-félsziget]] lakossága [[antropológia]]i szempontból homogénnek tekinthető. Túlnyomórészt latin eredetű, mediterrán típusúak: olajbarna bőr, fekete haj és barna szem, bár a világosabb szín is előfordul, főként az északnyugati, az [[ókor]]ban [[kelták]] által lakott területeken. A [[Római Birodalom|rómaiak]] érkezése előtt ([[i. e. 2. század]]) a félszigetet [[keltibérek]] lakták, akik az i. e. 7–6. században a [[Pireneusok]]on keresztül bevándorolt kelták és az eredetileg ott élő (bizonyos feltételezések szerint [[Észak-Afrika|Észak-Afrikából]] származó) [[ibérek|ibér]] őslakosság keveredéséből alakultak ki; ősi [[indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai]] ([[Keltibér nyelv|ókelta]]) nyelvet beszéltek. A római hódítók megérkezésekor a velük kötött vegyes házasságok eredményezték a spanyolok közös latin eredetét. Az egyetlen kivételt ez alól a Pireneusok nyugati részén élő baszkok jelentették, akik elkerülték az [[asszimiláció (szociológia)|
== Kultúra, nyelv és vallás ==
{{Spanyolország nyelvei és dialektusai}}
Az [[Ibériai-félsziget]]en a történelem során megfordult népek mind hagytak kulturális nyomokat. A [[kelták]] kulturális öröksége [[Galicia]] területén a legerősebb, nagyon közel áll [[Írország]] kultúrájához; különösen jellemző a népzenében használt kelta [[duda]], a ''gaita''. A [[8. század]]ban az Észak-Afrikából érkező [[arabok]]at, pontosabban [[mórok]]at (arab és [[berberek|berber]] [[nomadizmus|nomád]] népcsoportok) északról a kasztíliai spanyolok hamar visszaverték ''([[Reconquista]])'', ám a déli területeket hosszú ideig uralmuk alatt tartották, így az arab kultúra és építészet elsősorban Andalúziában hagyott értékes nyomokat maga után.
19. sor:
A spanyolok [[vallás]]uk szerint 90–95%-ban [[Katolikus egyház|katolikusok]], a maradék főleg [[protestantizmus|protestáns]] és egyéb vallású.{{-}}
== A nép- és országnév eredete ==
A ''spanyol'' népnév végső eredete a [[Latin nyelv|latin]] <small>HISPANIOLUS</small>, azaz ’[[hispania]]i, spanyol’, amely ''espaignol'' alakban került be a [[Okcitán nyelv|provanszálba]], onnan ''español'' írásmóddal a [[Spanyol nyelv|spanyolba]], majd a többi ([[Újlatin nyelvek|újlatin]]) nyelvbe. [[Magyar nyelv|Nyelvünkben]] az [[Galloitáliai nyelvek|északolasz nyelvjárási]] – s-sel ejtett – ''spagnol'' alak honosodott meg. Azonban, míg a magyarban a „spanyol” [[melléknév]] egyaránt jelentheti azt, hogy „spanyolországi” vagy „Spanyolországgal kapcsolatos”, valamint „spanyol nyelvű”, addig a spanyolban e két fogalomra más-más szót használnak: az ''español'' melléknévként kizárólag „spanyolországi spanyolt” jelent; a „spanyol nyelvű” jelentésben az ''hispano'' vagy ''latino'' szavakat alkalmazzák, míg az ''hispánico'' jelentése „a spanyol nyelvvel kapcsolatos”. Az ország önelnevezése – ''España'' – ugyanígy a latin <small>HISPANIA</small> névre vezethető vissza, ahogyan a [[rómaiak]] az egész [[Ibériai-félsziget]]et nevezték; a középkori spanyolban még ''Hespaña'' alakban is előfordult.<ref>Téves az az elképzelés, miszerint az ''e-'' betű annak köszönhető, hogy az őslakosság nem tudta kiejteni a szókezdő ''sp-'' kapcsolatot, a változás már a kései latinban megjelent; jelen esetben azonban nem is pontosan erről van szó.</ref>
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Források ==
*Mary Vincent–R.A. Stradling: ''A spanyol és portugál világ atlasza'' (eredeti cím: ''Cultural Atlas of Spain and Portugal)'', Helikon–Magyar Könyvklub, Budapest, 1997.
*''A magyar nyelv értelmező szótára'', Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.
*''Nagy Világatlasz'', Topográf, 2004.
== Külső hivatkozások ==
*[http://spanyolkultura.lap.hu/ Spanyol kultúra.lap.hu - linkgyűjtemény]
{{Európa népei}}
{{portál|spanyol világ|
[[Kategória:Európai népek]]
51. sor:
[[lt:Ispanai]]
[[nl:Spanjaarden]]
[[nv:Dibé diníí
[[os:Испайнаг адæм]]
[[pl:Hiszpanie]]
| |||