„Borsosberény” változatai közötti eltérés

a
a
[[1470]]-ben [[Mátyás király]] Madách Lászlónak és Jánosy Gáspárnak adományozta a községet a csehek elleni hadjáratban szerzett érdemeik elismeréseként.
 
A [[16. század]] közepétől Borsosberény is a [[török hódoltság]] területéhez tartozott, a török adóösszeírások több török birtokosának nevét is említik: [[1587]]-ben például Rizván Divane drégelyi török vitézé volt. A [[''török hódoltság]]'' időszakában nagyrészt elnéptelenedett a falu, népessége a [[18. század]]ban növekedett meg jelentősen.
 
A falu további birtokos családjai voltak a századok folyamán: a Tihanyiak a [[18. század]]tól, Ócsai Baloghok, a váci püspökség, Bartakovichok, a Tengeliczi Gindlyek, és a Mocsáryak, akik egészen [[1945]]-ig birtokosok voltak a faluban. [[1909]] és [[1945]] között a Mikszáth család is birtokos volt a településen, a szomolyapusztai birtok a magyar nemzet ajándéka volt [[Mikszáth Kálmán]]nak negyvenéves írói jubileuma alkalmából.<br />
A faluhoz tartozó '''Szomolyapuszta''' a [[középkor]]ban önálló település volt, [[1274]]-ben a [[Johanniták|Johannita Lovagrendnek]] önálló rendháza volt itt, ami azonban a századok folyamán teljesen elpusztult.
 
A [['''török hódoltság]]''' korában Mahmud Bin Iltsi, majd Boszna Hasszán [[törökök|török]] birtokosait említik.<br />
 
Katolikus temploma [[1728]] és [[1730]] között épült.