„Banach–Tarski-paradoxon” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Szabatos leírás: kép be |
a elír, apró kieg |
||
1. sor:
[[Fájl:tarski.png|bélyegkép|jobbra|350px| A Banach–Tarski-paradoxon „szemléltetése”. Egy gömböt fel lehet darabolni olyan darabokra, hogy abból két, ugyanakkora gömb rakható össze]]
A '''Banach–Tarski-paradoxon''' (más néven ''Hausdorff–Banach–Tarski paradoxon'') egy
A [[paradoxon]]t [[Stefan Banach]] és [[Alfred Tarski]] bizonyította be [[1924]]-ben. Banach és Tarski ezt a bizonyítást annak szemléltetésére szánta, hogy a kiválasztási axióma helytelen. Ma azonban a matematikusok a bizonyítást helyesnek fogadják el, és nem az axiómát vetik el, hanem az eredményt elfogadják és egy érvényes [[tétel]]ként jegyzik. Így ez a [[matematikai bizonyítás|bizonyítás]] csupán egy antiintuitív eredményt ad, és az intuíciónk tévedhetőségét illusztrálja.
A paradoxon feloldásához azt kell figyelembe vennünk, hogy ami paradoxnak tűnik, az az, hogy a két gömb térfogata kétszer akkora, mint az egy gömb térfogata, az átdarabolás pedig „normális” esetben térfogattartó. Azonban a tételben szereplő átdarabolás nem mérhető darabokat ad, ez az oka annak, hogy a térfogat a művelet során nem marad meg. Fizikai értelemben nem volna lehetséges ez az átdarabolás, hiszen a valóságban csak [[Mértékelmélet (matematika)|mérhető]] darabokat tudunk létrehozni. (Az anyag [[kvantummechanika|kvantumos]] szerkezete egyébként is lehetetlenné tenné az átdarabolást.) Így tehát senki nem tud meggazdagodni egy aranygömb két aranygömbbé való átdarabolásával a tétel segítségével.
A paradoxonnak van síkbeli változata is, amit nem lehet ilyen egyszerű módon feloldani.
Press ENTER to look up in Wiktionary or CTRL+ENTER to look up in Wikipedia
== Szabatos leírás ==
|