Wikipédia

„Diorit” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
LaaknorBot (vitalap | szerkesztései)
13 317 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: is:Díórít
kicsi pofozás
1. sor:
{{lektor|2007 áprilisából}}
[[File:Diorite.jpg|thumb|250px|jobbra|Diorit kézipéldány képe.]]
A '''diorit''' mélységi [[Magmás kőzetek|magmás kőzet]], keletkezési mélysége 36-5 km közötti. A nagy mélységben lassan kihűlő bázikus magma nagyszemcséjű kőzetszövetet alkot. Általában feketészöld színű, homályos fényű. A [[földpátok]] az oligoklásztól az anortitig megtalálhatók benne, néha szabad kvarc is előfordul.
'''Diorit''' szemcsés biotit-amfibol plagioklasz kőzet, rendesen feketészöld szinnel s homályos fénnyel; a földpátok az oligoklasz sorutól egész a legbázisosabb anortitig képviselve, hol quarccal, hol anélkül; a legsavasabb és legbázisosabb kőzetek között a D. a közép helyet foglalja el. Szövete leginkább mikrogranitos (epidiorit) de nem ritkák a makrogranitosak (vauguerit), sőt vannak porfirosak és palásak is. A biotit mellett az amfibol az, mely sokaknál uralkodóan lép fel, járulékos elegyrészeiként ortoklasz, augit, hipersztén magnetit, ilmenit, titanit, gránát, zirkon, apatit, klorit, epidot, kalcit, turmalin, pirit szerepelnek. Százalékos összetétele: kovasav 51%, timföld 18, vasoxid és oxidul 11, mész 7, magnézia 6, káli 2,5, nátron 3. A Dioritokat Rosenbusch (Physiographie der mass. Gesteine) három alosztályba sorozza:
*Biotit Diorit (Csillám Diorit)
*amfibol Diorit
*augit Diorit, (mely utóbbi átmenetet képez a diabászhoz) mindegyikében előfordulhat quarc, de hiányozhatik is.▼
 
A diorit az 50-55%-os szilícium-dioxid tartalma miatt a bázisos és savanyú kőzetek között éppen félúton helyezkedik el. Szövete leginkább mikrogránitos (''epidiorit'') de nem ritkák a makrogránitosak (''vauguerit''), sőt vannak porfirosak és palásak is. A mikroszemcsés és makroszemcsés, de azonos mértékben kristályos változat a ''holokristályos'' kőzetszövetek közé tartozik, a porfirosban a kristályokat amorf szerkezetű alap veszi körül, a palás jelleg finom rétegzettséget jelent.
A fichtelhegységi lamprofir, ugyszintén Kersantit (Bretagne, Vogézek, Nassau) nem egyéb mint biotit quarc oligoklasz-andesin D.
 
A [[biotit]] mellett az [[amfiból]] az, ami sok változatánál döntő jelentőségben kőzetalkotó, járulékos elegyrészként [[ortoklász]], [[augit]], hipersztén [[magnetit]], [[ilmenit]], [[titanit]], [[gránát]], [[cirkon]], [[apatit]], [[klorit]], [[epidot]], [[kalcit]], [[turmalin]], [[pirit]] szerepelnek. Százalékos összetétele: kovasav ([[szilícium-dioxid]]) 51%, [[timföld]] 18%, [[vasoxid]] és oxidul 11%, [[mész]] 7%, [[magnézium-oxid]] 6%, [[kálium-oxid]] 2,5%. A dioritokat Rosenbusch (Physiographie der mass. Gesteine) három alosztályba sorozza:
* biotitdiorit (csillámdiorit)
* amfiboldiorit
▲*augit Dioritaugitdiorit, (mely utóbbi átmenetet képez a diabászhoz[[diabáz]]hoz) mindegyikébenmindegyikben előfordulhat quarckvarc, de hiányozhatikhiányozhat is.
 
Hol a földpát a bázisosabb csoportból való, a szövet pedig szemcsés tonalit a nevök (Rath). Ide számítja Szabó is Selmec környékéről (Vihnye, Hodrusbánya), azon aprószemü kőzetet, melyet azelőtt aprószemü szienitnek neveztek; ide sorozható a nagyszemü vauguerit (eozoi koru, Lion mellett. Vaugueray), a korzikai gömb D. vagy korzit (napoleonit), melyeknek földpátjai anortit soruak. Ha szemcsés szövet megváltozik, egyes nagyobb földpát vagy amfibol individiumok által s igy kevés alapanyag is észlelhető, akkor D. porfiriteknek nevezik (átmenetet képeznek a valódi vagy tulajdonképeni porfirokba) s szintén quarccal v. anélkül. Változhatik a szövet palássá is, s ekkor a neve D.-pala, ugy hogy sokszor az amfibolit is nem egyéb, mint palás Diorit. A normal D.-ok csak ép ugy elváltozhatnak zöldkő módosulatuakká mint a trachitok s ekkor az ércesedés is éppen ugy jellemzi, mint a trachitzöldköveket; az epidiorit is elváltozott aprószemü, majdnem tömött zöldköves D. (afanit D.). Van üveges alapanyagu is s ekkor D. szurokkő a neve. Kora a granitokéval egyenlő s igy a D.-ok mint meozzoos és palaeozoos eruptiv tömegnek vagy leginkább telért alkotó közeteknek tekinthetők. Hazai területen aránylag kevés tört fel,van a Magyar-Érc-hegységben, a Temes melléki hegységben, a Hegyes-Drócsában, egyebütt a Cseh-Érchegységben türingiai erdőben, Harzban, Alpokban, Vogézekben, Pirenéekben, Normandiában és Skandináviában. A D.-okat szobrás(zati kövekké nagyban használják.
==Forrás==
{{pallas}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Diorit”