„Bittera Miklós” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
bővítés, pontosítás
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
pontosítás, bőv.
1. sor:
'''Bittera Miklós''' ([[Pozsony]], [[1887]]. [[november 12.]] – [[Mosonmagyaróvár]], [[1947]]. [[március 11.]]) növénytermesztő, tanszékvezető egyetemi magántanár; a felső ház tagja (1939-1945).
 
A talajerő javítása és fenntartása irányában végzett kutatási eredményei figyelemre méltóak.
 
==ÉleteÉletpályája==
Szinte egyidejűleg végezte el Magyaróvári Gazdasági Akadémiát(1908) és Budapesten a jogot (1909). 1909-1910-ben a [[genf]]i egyetemen járt tanulmányúton. 1910-től a [[kolozsvár]]i, majd [[debrecen]]i Gazdasági Akadémián tanított asszisztensi, mai fogalmakkal tanérsegédi beosztásban.
Egyidejűleg végezte el a jogot és a Magyaróvári Gazdasági Akadémiát. [[Kolozsvár]] és [[Debrecen]] után [[1919]]-ben került az [[óvár]]i akadémiára, ahol nemsokára a növénytermesztési tanszék vezetője lett. Élénk közéleti tevékenységet folytatott: számos tudományos és társadalmi szervezetben tevékenykedett, ügyvezető elnöke volt a Felsődunántúli Zöldmező Szövetségnek, [[1925]]-től virilis tagja Győr-Moson és Pozsony k.e.e. vármegyék törvényhatósági bizottságának, [[1938]]-tól a vármegye részéről felsőházi tag. Mind a tanári pályán, mind a tudományos életben nagy szaktekintélynek számított. Legsikeresebb munkája a két kiadást is megért Növénytermesztéstan című könyve. Itthon és külföldön több mint 1000 tanulmányt publikált, ebből 32 könyvalakban látott napvilágot. [[1946]] őszén 36 évi szolgálat után nyugdíjazták. Néhány hónappal később, [[1947]]. [[március 11]]-én, [[Mosonmagyaróvár]]on elhunyt. Sírja az óvári temetőben van.
 
Harcolt az [[I. világháború]]ban, súlyosan megsebesült, 75%-os rokkantsággal szerelt le, de nem adta fel polgári pályafutását. [[1919]]-ben került az [[óvár]]i gazdasági akadémiára, ahol 1922-ben a növénytermesztési tanszék munkatársa, 1927-től 1946-ig vezetője lett. 1927-ben a budapesti közgazdaságtudományi karon habilitálták magántanárrá a talajerő fenntartása trágyázással témakörből.
==Művei==
 
Egyidejűleg végezte el a jogot és a Magyaróvári Gazdasági Akadémiát. [[Kolozsvár]] és [[Debrecen]] után [[1919]]-ben került az [[óvár]]i akadémiára, ahol nemsokára a növénytermesztési tanszék vezetője lett. Élénk közéleti tevékenységet folytatott:, számos tudományos és társadalmi szervezetben tevékenykedett, ügyvezető elnöke volt a Felsődunántúli Zöldmező Szövetségnek, [[1925]]-től virilis tagja Győr-Moson és Pozsony k.e.e. vármegyék törvényhatósági bizottságának, [[1938]]-tól a vármegye részéről felsőházi tag. Mind a tanári pályán, mind a tudományos életben nagy szaktekintélynek számított. Legsikeresebb munkája a két kiadást is megért Növénytermesztéstan című könyve. Itthon és külföldön több mint 1000 tanulmányt publikált, ebből 32 könyvalakban látott napvilágot. [[1946]] őszén 36 évi szolgálat után nyugdíjazták. Néhány hónappal később, [[1947]]. [[március 11]]-én, [[Mosonmagyaróvár]]on elhunyt. Sírja az óvári temetőben van.
 
Legsikeresebb munkája a két kiadást is megért ''Növénytermesztéstan'' című könyve. Itthon és külföldön több mint 1000 tanulmányt publikált, ebből 32 könyvalakban látott napvilágot. [[1946]] őszén 36 évi szolgálat után nyugdíjazták. Néhány hónappal később, [[1947]]. [[március 11]]-én, [[Mosonmagyaróvár]]on elhunyt. Sírja az óvári temetőben van.
 
==Művei (válogatás)==
* Műtrágyázási tanácsadó ([[Budapest]], [[1926]])
* Növénytermesztéstan (I--II, [[Budapest]], [[1928]]-[[1930]])
12 ⟶ 18 sor:
 
==Forrás==
 
* Új Magyar Életrajzi Lexikon/ főszerk. Markó László. I. köt. Budapest, Magyar Könyvklub, 2001. Bittera Miklós lásd 758-759. p.
 
== Külső hivatkozások ==
 
* [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC00523/01847.htm Magyar Életrajzi Lexikon]
 
[[Kategória: Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória: Magyar növénynemesítők]]
[[Kategória:Magyar felsőházi tagok]]