„Gesztenye” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 91.82.163.85 (vita) szerkesztéséről GumiBot szerkesztésére |
||
1. sor:
{{Taxobox
| name = Gesztenye
| image = CharniejpmWiki.jpg
| image_caption = Szelídgesztenyés kora tavasszal, Franciaországban
| regnum = [[Növény]]ek ''(Plantae)''
| divisio = [[Zárvatermők]] ''(Magnoliophyta)''
| classis = [[Kétszikűek]] ''(Magnoliopsida)''
| ordo = [[Bükkfavirágúak]] ''(Fagales)''
| familia = [[Bükkfafélék]] ''(Fagaceae)''
| genus = '''Gesztenye''' ''(Castanea)''
| genus_authority = [[Philip Miller|Mill.]]
| subdivision_ranks = [[Faj]]ok
| subdivision =
a szövegben
}}
[[Fájl:Castanea seguinii 03.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Castanea seguinii levele és barkavirágzata]]
A gesztenye ''(Castanea)'' a [[bükkfafélék]] ''(Fagaceae)'' családjának nemzetsége 12 (más szerzők szerint 13) fajjal.
== Elterjedése ==
[[Holarktikus]] nemzetség: egyes fajai [[Eurázsia|Eurázsiában]], mások [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] honosak.
A fajok közül:
* [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] él négy:
** Castanea alnifolia,
** [[amerikai gesztenye]] (''Castanea dentata'', az atlanti partvidéken),
** ''Castanea ozarkensis'' és
** ''Castanea pumila'' (a kontinens délkeleti részén),
* [[Kelet-Ázsia|Kelet-Ázsiában]] hét:
** [[japán gesztenye]] ''(Castanea crenata)''
** ''Castanea fleetii''
** [[Henry-gesztenye]] ''(Castanea henryi)''
** [[kínai gesztenye]] (Castanea mollissima, Közép- és Nyugat-[[Kína|Kínában]])
** ''Castanea neglecta''
** ''Castanea seguinii''
* [[Európa|Európában]] mindössze egy:
** [[szelídgesztenye]] ''(Castanea sativa)''.
== Nevének eredete ==
A latin ''Castanea'' a görög ''kasztanon'' szóból ered; a gesztenyét már [[Theophrasztosz]] is ezen a néven említette az i. e. 4. században. A ’kasztanon” szót általában a [[thesszália]]i '''Kasztanaia''' ''(Kasztana, Kasztánea)'' város nevéből származtatják, más vélemények szerint viszont örmény eredetű – ott ugyanis ''kask'' és ''kaskeni'' a gesztenye termésének, illetve fájának neve. Egy másik, kevésbé hihető névfejtés a nemzetség nevét a termések kihullása után üresen maradó kupacs alapján a latin ''castrare'' (kasztrálni) szóra vezeti vissza. Az európai nyelvek java része egyébként a kontinensen honos [[szelídgesztenye]] neveként a ''Castanea'' valamely köznevesült alakját használja:
* olaszul: castagno,
* spanyolul: castano,
* németül: Kastanie,
* románul: castan,
* bolgárul: kastan stb.
A magyar ’gesztenye’ szó valószínűleg szláv közvetítéssel kerülhetett nyelvünkbe, de meglepően hasonlít rá a török k’estane, és még inkább pedig a négyszáz éves török uralom alatt fejlődött albán kešteńe, illetve gešteńe szava is.
Magyarul a gesztenye szó – a legtöbb gyümölcsfa nevéhez hasonlóan – egyaránt jelenti magát a fát és annak termését is. A nagy szemeket termő fajtákat magyarul maróninak nevezik – ez az olasz ''marrone'' szóból ered, amit a késő görög ''maraon'' (= [[húsos som]] bogyója) szóra vezetnek vissza (miként a német ''Marone'', a francia ''marron'', az angol ''marronier'' szót is).
== Megjelenése, felépítése ==
Általában magasra nő. Kérge árkolt, leveleik lándzsásak.
A porzós virágok többsége hosszú, felálló füzérekben nő, a termősek magánosan vagy csoportosan a porzós füzérek tövénél helyezkednek el. A termés a [[bükkfafélék]]re jellemző makk, ami alsó állású magházból, átlagosan hat termőlevélből alakul ki. Négy faj szúrós kupacsa 2-3 ehető makkot rejt, további hat-hét faj kupacsonként csak egy makkot fejleszt. A termés ehető része a nagy raktározó szikleveleket viselő embrió; ebben sok a [[keményítő]], a [[cukor]] és az ásványi anyag.
== Felhasználása ==
A szelíd, a kínai és a japán gesztenye termése helyi jelentőségű élelmiszer, amit nagy tételben exportálnak is. A legjobb minőségű maróni gesztenye olyan fajtákon terem, amelyeket arra nemesítettek, hogy kupacsukban egyetlen nagy makkot növesszenek. Ezt frissen sütve, főzve vagy pürének fogyasztják. Frissen csak rövid ideig tárolható, néhány napra vízben alámerítve viszont fermentálódik – így több hónapig is eltartható, de azután már csak pürének jó. Leginkább a cukrászipar használja.
A szelídgesztenye apróbb terméseit állatok takarmányozására használják vagy lisztet őrölnek belőle.
Mindhárom faj több változatát Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában dísznövénynek ültetik; a [[szelídgesztenye]] hasznos ipari fa is.
== Források ==
* [http://www.terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/gesztenye.html Terebess gyümölcskalauz: Gesztenye]
* [http://www.tuja.hu/gesztenye.html Tuja.hu: Gesztenye (gesztenyefa)]
* Magyar Nagylexikon 8. Magyar Nagylexikon Kiadó Budapest, 1999. p. 606. ISBN 963 85773 9 8
* [http://www.oee.hu/pages/template1.aspx?id=1521671 Országos Erdészeti Egyesület: SZELÍDGESZTENYE – Castanea sativa]
[[Kategória: Bükkfafélék]]
[[Kategória:Fák]]
[[Kategória:Növénynemzetségek]]
| |||