„Feketeváros” változatai közötti eltérés

|weboldal =www.purbach.at

}}

'''Feketeváros''' ([[német nyelv|németül]] ''Purbach am Neusiedler See'') város [[Ausztria|Ausztriában]] [[Burgenland]] tartományban a [[Kismartoni járás]]ban.

 

 

Feketeváros várát [[1270]]-ben ''"castrum Purpach"'' néven [[V. István]] király adománylevelében említik először, melyben a települést hívének, Ponych bánnak adta. [[1271]]-ben az osztrákok sikertelenül ostromolták, majd [[1273]]-ban [[Przemyśl Ottokár]] pusztította el. Ez a vár valószínűleg a Burgstallon állt várral volt azonos. A [[14. század]] közepén a közeli [[Sásony]]ba cisztercita szerzetesek érkeztek, akik itt is felvirágoztatták a szőlőművelést. Ez a város gazdasági fellendülését eredményezte.

 

Feketeváros Szent Miklós templomát [[1418]]-ban említik először, [[1419]]-ben vámszedőhely létesült itt. Ebben az időben lett a város a Kanizsai család birtoka. [[1440]] és [[1453]] között a [[Mosonmagyaróvár|magyaróvári]] uradalomhoz, [[1515]]-től a kismartoni uradalomhoz tartozott. [[1940]]-ben a [[15. század]] közepéről származó, 19,5 kg súlyú, 18113 db pénzérmét tartalmazó éremleletet találtak itt. A lelet a Burgenlandi Tartományi Múzeumba került. [[1506]]-ban magyar seregek gyújtották el a várost. A török [[1529]]-ben, [[1532]]-ben és [[1647]]-ben is elpusztította. Erre az időre emlékeztet a Schulgasse 9. számú ház falán látható híres törökfej. [[1527]]-ben vásártartási jogot kapott, városfalai és védművei három híres kapujával [[1630]] és [[1634]] között épültek ki, nagyrészt ma is állnak. Az [[1647]]-es török támadáshoz kötődik Greiss András 12 éves helybeli fiú története akit elhurcolt a török, de sikerült megszöknie. [[1648]]-ban amikor Kismarton [[szabad királyi város]] lett ide tették át céhei a székhelyüket, melyek [[1700]]-ig itt is maradtak.

 

Az [[1687]]-es urbárium a települést magyarul, ''"Oppidum Feketeváros"'' néven említi. [[1704]]. [[március 20.|március 20-án]] itt ütöttek rajta [[Sigbert Heister|Heister]] tábornok csapatai [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] generális kuruc táborán és szétszórták azt. [[1713]]-ban [[pestis]]járvány pusztított, de átvészelte a város az [[1705]]-ös kuruc támadást és az [[1767]]-es, [[1834]]-es és [[1842]]-es tűzvészeket is. [[1888]]-ban alapították meg a helyi önkéntes tűzoltóegyletet. [[1809]]-ben fél évig állomásoztak francia csapatok a településen. [[1873]] és [[1900]] között épültek fel e Kellergasse híres borospincéi, melyek közül sok ma is működik.

 

Fényes Elek szerint ''"Feketeváros, Purbach, német m.v. Sopron vmegyében, a pozsonyi országutban a Fertő mellett, 1400 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Hajdan vár volt itt, s ennek falai nagyobb részt állanak, s a város a bástyák közé van épitve, a bejárás is a régi kapun. Határán van 576 hold urb. szántóföld, 95 4/8 h. rét, 150 h. legelő, melly kopár és köves, 4328 kapa vagyis 241 h. szőlőhegy, 250 h. uradalmi erdő. Az urasági szántóföld mennyiségét nem tudjuk, de nem sok lehet. Termesztetik buza, rozs, árpa, zab, burgonya; de fő gazdaság a bor. Birja h. Eszterházy."'' <ref>{{Fényes}}</ref>

 

[[1910]]-ben 1923, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Sopron vármegye]] [[Kismartoni járás]]ához tartozott. [[1921]]-ben Feketeváros a trianoni és a saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett. [[1997]]. [[június 22]]-én városi rangot kapott.