„Hamza D. Ákos” változatai közötti eltérés

==Képzőművészete==▼

Hamza képzőművészeti életműve ismert részének alkotásai túlnyomórészt Brazíliában születtek. Figurális kompozíciók mellett szín- és térproblémákkal foglalkozó, lírai absztrakt képeket, plasztikákat alkotott. Alkotásain a hullámzó, spirális vonalú ritmusok dinamikája van túlsúlyban, mintegy az élet változékonyságának, szüntelen folyamatának és önmagába való visszatérésének lenyomata. A művész azonban nem vész el a szüntelenül változó élet folyamatának puszta szemlélésében, hanem odafigyel az emberi drámákra, szenvedésekre, törekvésekre, sőt a néző figyelmét és együttérzését utalással és jelképes ábrázolással irányítja feléjük. Szimbolikus látásmódja számára az ember ellentmondásosságával együtt művészetének központi szereplője akkor is, amikor figurális alkotásain drámai feszültséggel telített vásznát nézzük, de akkor is, amikor az elembertelenedett város betonrengetegét ábrázolja. Művészetéhez akkor kerülhetünk közel, ha a képek tartalmát, hangulatát tekintjük hangsúlyosnak a formai elemekkel szemben. Külön lehetne szólni a változatos, tiszta színhatások meghatározó jellegéről, melyek szerepe a mondanivaló szempontjából kap hangsúlyt, sok vonatkozásban festészetének hazai indíttatására és keletkezésére is utal. Sajátos művészete egyetlen irányzathoz vagy csoporthoz sem köthető igazán.▼

[[Fájl:Hamza_D._Ákos-Arc_poetica_kicsi.jpg‎|thumb||Hamza D. Ákos-Ars poetica ([[1985]])|balra ]]Hamza festészetének több korszakán is látványos nyomot hagyott a több évtizedes brazíliai tartózkodás. Ide sorolhatók a „Napciklus” műveihez tartozó, az európai embert ért teljesen újszerű, tropikus fényhatások és színvilág hatására a központi égitestre minimalizált témájú festmények, illetve a „Tropicalia” füzérébe sorolható alkotások. Az [[1960-as évek]]ben a brazil identitás kérdését is feszegető művészeti irányzat – vagy inkább mozgalom – mely valamennyi művészetet áthatotta – az irodalmat, a képzőművészetet, színházat és különösen a zenét – Hélio Oiticica: Tropicalia című installációjáról kapta a nevét. A Tropicalia mozgalom befogad előítélet nélkül minden műfajt, és minden népcsoport művészetét, amely valami egyedülállót, páratlant hoz létre. Jellemzője a szociális érzékenység, szókimondás és a művészetekben is a „hibriditás” létrehozása. Ennyiben [[avantgárd]] (itt: lázadó) is, olyannyira, hogy a későbbi katonai diktatúra idején üldözött műfajjá vált. Hamza, aki már a párizsi évei alatt is szakított a festészet hagyományos formáival – ezért lett absztrakt – feltételezhetően csatlakozott ehhez az irányzathoz a maga visszafogott, individuális módján. Humanista beállítódása, a szociális problémák iránti fogékonysága és együttérzése a sok-sok millió brazil szegénnyel ezen az úton – a brazilok számára is – érthető módon fogalmazódhatnak meg. (''Hamza D. Ákos: Tropicalia'' címmel [[2007]]-ben vándorkiállítási anyagként mutatták be Jászberényben a [[Hamza Múzeum]] gyűjteményének e témához kapcsolódó egységét.)▼

Hamza első [[São Paulo]]-i kiállítását [[1955]]-ben rendezték meg. Ezt követően rendszeresen kiállított Dél-Amerika különböző városaiban, [[1972]]-től visszatért Európa kiállítótermeibe is, bemutatkozott [[Párizs]]ban, [[Bécs]]ben, [[Torinó]]ban, [[München]]ben. Megkapta a Brazil Képzőművészek Szövetsége elismerését, a Troféu Homenagem díjat, valamint 1985-ben a São Paulo-i kiállítási díjat. 1986-ban művészi munkásságát Aranyéremmel ismerték el (Hora ao Merito).▼

Első magyarországi kiállítására 1987-ben [[Jászberény]]ben került sor, majd a [[Szolnoki Galéria]]ban [[Borbereki-Kovács Zoltán]] szobrászművésszel közös kiállításon mutatkozott be. 1987-ben [[Jászberény]] Város díszpolgárává választották, majd 1988-ban megkapta a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetést. 1989-ben feleségével végleg hazatelepült [[Jászberény]]be, s képzőművészeti életművének nagy részét, mintegy 200 festményt és 9 szobrot egy létesítendő Jász Képtár megalapozására a [[Jászság]]nak és [[Jászberény]]nek ajándékozta. 1993. május 16-án [[Jászberény]]ben hunyt el.▼

=Fontosabb kiállításai=▼

*1929.: Galerie Miromesnil – Párizs ▼

*1950.: Műteremkiállítás – Róma▼

*1955.: Galeria Portinari – Sao Paulo▼

*1959.: Műteremkiállítás – Sao Paulo▼

*1969.: Club Allemand – Pernambuco▼

*1970.: Galerie Empetur – Pernambuco▼

*1971.: Club Transatlantico – Sao Paulo▼

*1971.: Biblioteca Presidente Kennedy – Sao Paulo▼

*1972.: Künstlerhaus – Bécs▼

*1972.: Galerie Transposition – Párizs▼

*1973.: Galerie Margelik – München▼

*1976.: Sociedade Hippica – Campo Grande▼

*1976.: Centro Cultural A. Z. Flosi – Campos de Jordan▼

*1978.: L. A. Centro D’Arte e di Cultura – Cuneo▼

*1982.: G. Magimawa Centro D’Arte Moderna – Torino▼

*1983.: Centro de Artes Art Staroup – Sao Paulo▼

*1987.: Magyar Ház – Sao Paulo▼

*1987.: [[Jász Múzeum]] – Jászberény▼

*1987.: [[Szolnoki Galéria]] – Szolnok▼

*1992.: Művelődési Ház – Jászárokszállás (B. Jánosi Gyöngyivel és Sisa Józseffel)▼

*1992.: Művelődési Ház – Jászapáti (B. Jánosi Gyöngyivel és Sisa Józseffel)▼

*1993.: Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskola Galéria – Jászberény▼

*1995.: Állandó kiállítás nyílik műveiből a Hamza Múzeumban – Jászberény▼

*1995.: [[Gellért Szálló]] – Budapest▼

*1998.: [[Kassák Múzeum]] – Budapest▼

*2004.: [[Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar]] – Jászberény▼

*2005.: Brazil Nagykövetség – Budapest▼

*2006.: „A magyar származású nyugati képzőművészek I. világkiállítása” – Budapest▼

*2007.: „[[Tropicalia]]” című kiállítás – Jászberény▼

*2008.: Művelődési Ház – Jászfényszaru▼

*2009.: Fő Tér Galéria – Gyöngyös▼