„Jacques Fromental Halévy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „thumb|right|<center>'''Jacques Fromental Halévy'''</center> '''Jacques Fromental Halévy''' (Párizs,1799, május 27. - [[Ni...”
 
6. sor:
Jacques Fromental Halévy 1799. május 27-én Párizsban született egy német származású [[zsidó]] család gyermekeként. A kis Jacques zenei tehetségére már korán felfigyeltek, már 10 éves korában a párizsi [[konzervatórium]] növendéke lett. 1812-től a kor egyik legnevesebb zeneszerzőjétől, [[Luigi Cherubini]]től tanult zeneszerzést. Már hallgató korában számos elismerést sikerült begyűjtenie: 1816-ben a ''Les Derniers Moment du Tasse'' című [[kantáta|kantátájával]], majd 1819-ben a ''Herminie'' című művével elnyerte az az évben kiírt pályázatott a [[Róma]]i Díjra, ennek köszönhetően lehetősége nyílt [[Itália|Itáliában]] tovább képeznie magát. Még 1819-ben felkérést kapott a Berry herceg meggyilkolásának emlékére készítendő gyászkantáta megírására.
 
Már 1816-ban segédoktató volt a konzervatóriumban e feladatát Rómába való elutazásáig betöltötte. 1821-1822-ben Rómában tevékenykedett, a neves zeneszerző és karmester, [[Giuseppe Baini]] kurzusait látogatta rendszeresen. Nagy megtiszteltetésnek számított, hogy három [[canzonetta]] megkomponálására kapott lehetőséget a [[Nápoly|nápolyi]] San Carlo színház számára. Ekkor komponálta első színpadi műveit is, de ezek még inkább tanulmányok, gyakorlatok voltak és nem is kerültek bemutatásra. 1822-ben [[Bécs]]et útba ejtve utazott vissza a francia fővárosba. Bécsben nagy hatást tett rá a város pezsgő kulturális élete, találkozott [[Ludwig van BetthovenBeethoven|Beethoven]]el is.
 
Visszatérve Párizsba rögtön belevetette magát a komponálásba. 1827-ben került elsőként bemutatásra egy egyfelvonásos operája a ''L’artisan''-t. Még ez évben kinevezték a konzervatórium összhangzattan tanárává. Rövidesen felkérést kapott a ''Theâtre Italien'' színháztól is, ahol [[csembaló|csembalista]] lett. 1830-ban ezen állásai mellé még a Nagyopera zenefelügyelői posztját is ellátta egészen 1854-ig. Tehetsége mellett a nagy Cherubini támogatása is hozzájárult, hogy rövidesen a párizsi operaélet meghatározó személyiségévé válhatott.