„Tiszavidéki Vasút” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
belső linkek |
|||
1. sor:
A
A vasúttársaságot az állam rendszeresen kedvezményekkel támogatta. 1858-ban engedélyezték a törzstőke leszállítását és bankkölcsön felvételét. 1859-ben beleegyeztek, hogy anyagi okokból ne építsék meg a Pest-Miskolc közötti vonalat. Annak ellenére, hogy a kiegyezés után a vasúttársaság újabb és újabb pénzügyi kedvezményeket kapott az államtól, 1869-re adósságuk már több mint 5,3 millió
▲A bécsi székhelyű Tiszavidéki vasúttársaság 1856–1880 közötti működése alatt folyamatosan pénzzavarral küszködött. A vasúttársaság engedélyesei (túlnyomórész magyar arisztokraták, az Andrássy, Apponyi, Barkóczy, Eszterházy, Károlyi, Wenkheim, Zichy stb. családok tagjai) 1856-ban engedélyt kaptak egy Pesttől Miskolcig, Miskolctól Kassáig, Miskolctól Tokajon át Debrecenig, valamint egy Arad-Püspökladány közötti vasútvonal megépítésére. A vasúti engedélyeseknek az állam eladta az államköltségen épülő Szolnok-Debrecen és Püspökladány-Nagyvárad közötti vonalakat.
▲A vasúttársaságot az állam rendszeresen kedvezményekkel támogatta. 1858-ban engedélyezték a törzstőke leszállítását és bankkölcsön felvételét. 1859-ben beleegyeztek, hogy anyagi okokból ne építsék meg a Pest-Miskolc közötti vonalat. Annak ellenére, hogy a kiegyezés után a vasúttársaság újabb és újabb pénzügyi kedvezményeket kapott az államtól, 1869-re adósságuk már több mint 5,3 millió forintra rúgott.
A Tiszavidéki Vasútnak szinte folyamatosan rossz volt a sajtója. Különösen az 1860-as évtizedben magas szállítási tarifáikért, a német szolgálati nyelvért, a magyarul beszélő vasutasok alacsony számáért folyamatosan bírálatok érték.
1880-ban a magyar kormány és a Tiszavidéki Vasúttársaság szerződést írt alá az
A Tiszavidéki Vasút vonalain 313 műtárgy (átereszek, hidak) épült. A legnagyobb fahidak a Tiszán Szolnokon és Tokajnál, a Berettyón Mezőtúrnál, a Körösön Gyománál. 37 vasútállomást és 17 megállóhelyet létesítettek. A Tiszavidéki Vasút összesen 37 felvételi épületet, 21 fűtőházat, 85 áruraktárt, 64 rakodót, 127 őrházat stb. épített. ▼
A vasúttársaság 92 gőzmozdonyt üzemeltetett. ▼
▲A Tiszavidéki Vasút vonalain 313 műtárgy (átereszek, hidak) épült. A legnagyobb fahidak a [[Tisza|Tiszán]] Szolnokon és Tokajnál, a
== A vasúttársaság által épített vasútvonalak megnyitási évek szerint ==
1857: Szolnok–Debrecen
20 ⟶ 17 sor:
1858: Püspökladány–Nagyvárad
1858:
1859: Debrecen–Miskolc
26 ⟶ 23 sor:
1860: Miskolc–Kassa
1880:
A Mezőtúr–Szarvas közötti vonal megnyitása idején a vasúttársaságot már államosították.
== Források ==
| |||