„Nezahualcóyotl texcocói uralkodó” változatai közötti eltérés

bevezető, tagolás, iw, kat,
(bevezető, tagolás, iw, kat,)
'''Acolmitzli Nezahualcóyotl''' (*[[Texcoco]], [[1402]]. [[április 28.]] – Texcoco;, † 4[[1472]]. Juni 1472 [[június 4. ugyanott]]) azték uralkodó, filozófus és költő volt.
 
 
== Élete ==
 
Az acolhuák uralkodója volt (csicsmekák törzsszövetség), akik az [[aztékaztékok]]okhozhoz hasonlóan a nahuák elágazó nyelv- és kultúrkörébe tartoznak. Nezahualcóyotl Ixtlilxóchitl (apa) és Matlalcihuatzin (anya) gyermekeként látta meg a napvilágot, akiket a [[tepanektepanekák]]ák egy rajtaütés során megnyilkoltak. Erre Nezahualcóyotl az aztékok fővárosába Tenochtitlánba menekült, mert az aztékok uralkodója házasság révén a rokonságba tartozott. Itt széleskörű képzésben volt része az elkövetkező években, de többször is menekülnie kellett a tapenákok elől. Végül 1431-ben szövetségesei, az aztékok segítségével legyőzte a tapenákokat és visszatérhetett hazája fővárosába [[Texcoco]]ba, ahol 29 évesen végre uralkodó lett. A hosszú várakozásnak köszönheti nevét is; Nezahualcóyotl aztékul annyit tesz mint "éhes kojote".
 
Az elkövetkező években Texcocoban felvirágzott a kultúra, tudomány, építészet, vallás és mezőgazdaság. Őt magát mind az építészet, mind a költészet és filozófia rendkívül érdekelte. Többek között ő tervezte azt az vízvezetéket is, amely a sós vizű [[Texcoco-tó]] egy szigetére épült Tenochtitlánt ellátta ivóvízzel. Palotájanak, amelynek romjait még ma is meg lehet csodálni Texcoco-ban, szintén rafinált vízellátása volt. Néhány költeménye szájhagyomány útján fennmaradt és keresztény szerzetesek végül feljegyezték a XVI. században. [[Codex Ixtlilxóchitl]]
 
Valószínűsíthető, hogy Nezahualcóyotl számtalan asszonyával több mint 100 gyereket nemzett. Fia [[Nezahualpilli]] (* 1464; † 1515) halála után 1472-ben követte a trónon.
 
 
== Irodalom ==
1. *José Luis Martínez: Nezahualcóyotl: vida y obra. Mexiko-város: Fondo de Cultura Económica, 1972.
2. *Heiderose Hack-Bouillet: Nezahualcóyotl: Blumen und Gesänge. Scaneg, München 2005. ISBN 3892355126
* Gordon Brotherston: "Nezahualcóyotl's Lamentaciones and their Náhuatl origins: the westernization of ephemerality". In: Estudios de Cultura Náhuatl, 10, 1972, S. 393-408.
 
[[kategória:Uralkodók]]
1. José Luis Martínez: Nezahualcóyotl: vida y obra. Mexiko-város: Fondo de Cultura Económica, 1972.
[[en:Nezahualcóyotl]]
2. Heiderose Hack-Bouillet: Nezahualcóyotl: Blumen und Gesänge. Scaneg, München 2005. ISBN 3892355126
3. Gordon Brotherston: "Nezahualcóyotl's Lamentaciones and their Náhuatl origins:
the westernization of ephemerality". In: Estudios de Cultura Náhuatl, 10, 1972, S. 393-408.