„Esztergomi Főkáptalani Levéltár” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(kicsit kisebb képek)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Az '''Esztergomi Főkáptalan Levéltárának''' iratanyaga [[Esztergom]]ban, a [[Ószeminárium|Szent Adalbert Központban]] található. Eredetileg a káptalan saját magánlevéltára volt. Ma adminisztrációját a [[Prímási Levéltár]] látja el. Középkori anyagát tekintve Magyarország második legnagyobb levéltára, csak az [[Magyar Országos Levéltár|Országos Levéltár]] előzi meg. <sup>[http://www.szentadalbert.hu/]</sup>
 
==Története==
==A két levéltár története==
[[Fájl:Esztergom.Old Seminary South.JPG|bélyegkép|200px|A szeminárium homlokzata]]
A főkáptalan évszázadokon át önálló levéltárat működtetett. A gyűjtemény egyik részét „országos”, másik részét „magán” levéltárnak nevezték. Az előbbibe hiteleshelyi dokumentumok, míg az utóbbiba a káptalan saját tevékenységére vonatkozó iratok kerültek. 1950 óta a káptalan tulajdonába már csak a magánlevéltár tartozik.
 
A prímási és a főkáptalani levéltárak alapítása a [[11. század]] elejére tehető, az érsekség alapításának idejére. A Főkáptalan Levéltárának helye a középkorban az esztergomi Várhegy volt, melyen az iratokat feltehetően több helyen – és nem csak a székesegyház sekrestyéjében – őrizték. Amikor [[a középkori Szent Adalbert székesegyház]] valamikor [[1188]]–[[1198]] között leégett, az iratok egy része is elpusztult.
A két levéltár alapítása a [[11. század]] elejére tehető, az érsekség alapításának idejére.
A Főkáptalan Levéltárának helye a középkorban az esztergomi Várhegy volt, melyen az iratokat feltehetően több helyen – és nem csak a székesegyház sekrestyéjében – őrizték. Amikor [[a középkori Szent Adalbert székesegyház]] valamikor [[1188]]–[[1198]] között leégett, az iratok egy része is elpusztult.
 
Mivel a levéltár legkorábbi eredeti oklevele [[1157]]-ből, tehát a nagy tűz előtti időből származik, bizonyítja, hogy az iratokat nem egy, hanem több helyen őrizték. [[1304]]-ben, amikor Vencel cseh király, magyar trónkövetelő elfoglalta az [[esztergomi vár]]at, a kincstárat a levéltárral együtt kifosztotta. Mielőtt a török 1543-ban elfoglalta Esztergomot, mindkét levéltárat a kincstárral és a könyvtárral együtt elköltöztették [[Nagyszombat]]ra, ahol [[Forgách Ferenc]] érsek új épületet biztosított nekik. A levéltárakat többször is rendezték: 1608-ban Forgách, [[1699]]-ben [[Kollonich Lipót]], [[1726]]-ban pedig [[Esterházy Imre]] érsek megbízásából, majd [[1765]]-ben amikor Barkóczy Ferenc érsek a székhelyet vissza kívánta helyezni Esztergomba. Ekkor kötötték be a Főkáptalani Magánlevéltár számos iratát is a könyvtár egykori kódexeinek lapjaiba. Míg a 18. században a prímási levéltár Pozsonyba költözött, a főkáptalani levéltár maradt Nagyszombaton.<ref>Strigonium antiquum VII. - A prímási palota története</ref> Végül [[1820]]-ban [[Rudnay Sándor]] hercegprímás az érseki székhelyet Esztergomba helyezte vissza. Megindult a különböző intézmények, így a levéltárak költöztetése is. [[2006]]-ra elkészült az Ószeminárium felújítása, és itt kapott korszerű, a 21. század igényeit is kielégítő helyet a levéltár.
 
Az iratanyagot a kanonoki hagyatékok gyarapítják. Ahogy az elhunyt kanonokok magánkönyvtára a [[Főszékesegyházi Könyvtár]]ba, az egyházi felszerelések a [[Főszékesegyházi Kincstár (Esztergom)|Főszékesegyházi Kincstárba]] kerülnek, úgy a könyvek, kéziratok a Főkáptalani Levéltár tulajdonába mennek át.
 
==A levéltárban található==
*számos országgyűlési irat
*A káptalan saját ingó- és ingatlan vagyonnal rendelkezett, tehát magánlevéltára őrzi a saját vagyon igazgatásával, gazdálkodásával, illetve a káptalanra bízott más vagyontömegek (alapítványok) kezelésével kapcsolatosan keletkezett iratokat.
*a kanonokok irathagyatéka, kéziratok, levelezések a 18. századtól
*a nagyszombati szemináriumok és kollégiumok alapításáról és működéséről fennmaradt iratanyag
*Mivel a káptalan tevékenysége a töröktől el nem foglalt országrész egészére kiterjedt, így a levéltár [[Magyarország]] egyik legnagyobb családtörténeti anyagát őrzi 1225-től 1882-ig.
==Források==
<references/>
*Beke Margit - Esztergomi kanonokok (1900-1985)
 
{{Várhegy}}
{{coor title dms|47|48|2.4|N|18|44|13.2|E|}}