„1991-es Formula–1 világbajnokság” változatai közötti eltérés

(→‎Konstruktőrök: kiegészités)
 
Estorilban Patrese győzött az időmérő edzésen Berger, Senna és Mansell előtt. A rajt után Mansell a második helyre, csapattársa mögé ért fel, majd a Williamsek folyamatosan távolodtak a Mclarenektől. A 18. körben Patrese a célegyenesben elengedte Mansellt, hogy a brit világbajnoki esélyét növelje. Mansell autóján azonban a 29. körben történt kiállásánál rosszul rögzítették a jobb hátsó kerekét és még a boxutcában lerepült a gumiabroncs az autóról. Miután a csapat visszarögzítette kereket, a brit a 17. helyen állt, majd később fekete zászlóval kiintették (ekkor már 6. volt) a versenyből a boxutcai eset miatt. A versenyt Patrese nyerte Senna, Alesi, Martini, Piquet és Schumacher előtt. Mansell a verseny után gyakorlatilag elveszítette esélyét a világbajnoki címre, hátránya 24 pont volt Sennával szemben, három futammal a szezon vége előtt.
<!--
 
A Spanyol Nagydíjat először tartották az új barcelonai pályán, ahol Bergeré lett a pole Mansell és Senna előtt. A rajt idején még nedves pályán Mansellt Senna, majd Schumacher is megelőzte, de később a brit visszaelőzte mindkettőjüket. Boxkiállása Bergeréhez hasonlóan lassúra sikerült, így mindketten Senna mögé estek vissza. A célegyenesben a brazil elengedte csapattársát, majd röviddel ezután megcsúszott, ami után Mansell, Schumacher és Patrese mögé tért vissza. Mansell gyorsan közeledett a vezető Bergerhez, majd meg is előzte az osztrákot, aki később motorhiba miatt kiesett. A futamot Mansell nyerte Prost, Patrese, Alesi, Senna előtt. Schumacher megcsúszása után 6. lett.
===Race Fourteen: Spain===
Berger took pole in Spain ahead of Mansell, Senna, Patrese, Schumacher and Prost. At the start, it was damp and Senna blasted past Mansell while Patrese messed up again, dropping to sixth. Midway through the lap, Schumacher passed Mansell to take third. The order was: Berger, Senna, Schumacher, Mansell, Prost and Patrese.
 
Két futammal a szezon vége előtt Senna 16 ponttal, a McLaren mindössze 1 ponttal vezette a konstruktőri bajnokságot a Williams előtt.
Mansell repassed Schumacher near the end of the second lap and set off after Senna. On lap 5, Mansell and Senna went side by side down the main straight but Mansell was ahead as he had the inside line. As the track dried, everyone stopped and Berger's stop was slow. Senna's stop was quick and he took the lead ahead of Berger, Mansell, Prost, Schumacher and Patrese. Senna then let Berger through on lap 12 in order to hold up Mansell while Schumacher blew past prost at the same time. Then, Senna spun into the last corner and dropped behind Mansell, Schumacher and Prost.
 
<!--
Mansell quickly reeled in Berger and got ahead on lap 20 and proceeded to pull away. Schumacher now came to attack Berger and when he tried, he messed up and spun off. He rejoined back down in sixth. On lap 33, Berger slowed down with electrical troubles and retired. Soon afterwards, Patrese passed Senna for third. Schumacher had blistered his tyres in the spin and pitted, dropping behind Alesi who charged forward and passed Senna. Mansell crucially won from Prost, Patrese, Alesi, Senna and Schumacher.
 
With two more races to go, Senna could see the championship in his grasp with 85 points. Mansell was 16 points behind with 69 and need to pull off a miracle because there was only 20 points available. Patrese was third with 48, Prost was fourth with 31, Berger was fifth with 31, Piquet was sixth with 25, Alesi was seventh with 21 and Modena was eighth with 9. The constructor's championship was much closer with Williams, having 117 led McLaren with 116 by one point. Ferrari was third with 52 and Benetton was fourth with 37.
 
===Race Fifteen: Japan===