|
Januarius nevéhez egy még ma is meglévő csoda kötődik: a vércsoda.
Ez a jelenség abban áll, hogy aza ampullákbantemplomban őrzött, "alvadt"üvegtégelyben lévő , „alvadt” [[vér]] időről időre folyékonnyá válik és felbuzog. Két nagy ampullát [[Nápoly]]ban őriznek: a nagyobbik ovális keresztmetszetű, köbtartalma kb. 60 cm³, a kisebbik hengeres, köbtartalma kb. 25 cm³. Általában a május első vasárnapja előtti szombaton és szeptember 19-én történik a csoda, és megmarad nyolc napon át mindkét ünnep után. Utána a vér ismét "megalvad".
A hagyomány szerint egy nápolyi asszony Januárius lefejezésekor felfogta a [[vértanú]] [[püspök]] vérét. Sokáig magánál őrizte, majds amikormiután márévekig nagyonmagánál öreg lettőrizte, végül átadta az [[ereklye|ereklyét]] a nápolyi egyháznak. A csodáról először 1389-ben tesznektettek említést:, amikor a nápolyi hívek körmenetben vonultak ki a vér-ereklye fogadására, és magukkal vitték Januarius püspök fejereklyéjét is. Amikor a két ereklye találkozott, a beszáradt [[vér]] folyékony lett.
A csoda első hiteles leírása [[1389]]. [[augusztus 17.|augusztus 17-éről]] való. Nápoly népe a város fő patrónusaként tiszteli a vértanú püspököt, és a csoda bekövetkezését a következő hónapok kedvező vagy kedvezőtlen előjeleként értelmezik.
A 16. század óta a legkülönbözőbb okfejtésekkel próbálkoztak a kritikusai:, a csalástól az [[okkultizmus|okkult]] jelenségekig mindent próbáltak fölhozni a csoda megmagyarázása érdekében. AztEgyes isvélemények mondták, hogyszerint az egész jelenségnek semmi köze sincs az emberi vérhez., Aa kérdést azonban nem lehet egyszer s mindenkorra megválaszolni, mivel az egyház nem járul hozzá az ereklye tudományos szintű vizsgálatához.
A csoda nemcsak Nápolyban, hanem egyidejűleg Pozzuoliban is történik, abban a templomban, amely a hagyomány szerint a kivégzés helye fölé épült.
A csoda kritikusai, és a természettudományos magyarázat szerint valójában nem vérrőlvér található vana szótégelyekben, hanem egy [[tixotrópia|tixotrópikus]] vegyületről, mint például hidratált vasoxid vagy FeO(OH). Az ilyen jellegű anyagokban a viszkozitás megnő, ha sok ideig mozdulatlan állapotban maradt, illetve lecsökken, ha megmozdítják. FeO(OH)-t felhasználva reprodukálható volt a "vércsoda" jelensége.
==Forrás==
| 