„Kazinczy utcai zsinagóga (Miskolc)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ELVe (vitalap | szerkesztései) a →Külső hivatkozások: ZSP be |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''miskolci zsinagóga''' [[Miskolc]] egyetlen [[Zsinagóga|zsinagógája]], egyben [[Borsod-Abaúj-Zemplén
[[
A zsinagóga [[1856]] és [[1863]] között épült [[Ludwig Förster]] tervei alapján, neoromán stílusban. A Kazinczy úti homlokzatot rózsaablak és keskeny íves ablakok díszítik, az udvar felé néző főhomlokzaton [[Mózes]] kettős kőtáblája látható. A háromhajós épület belső vaspillérjeinek díszítésében [[Gótikus stílus|gótikus]] és bizánci elemek is láthatóak, a falak festése keleti motívumokat idéz.
Förster a zsinagóga tervezésekor több újítást is bevezetett, [[orgona (hangszer)|orgonát]] építtetett a zsinagógába, a tóraolvasó asztalt pedig az épület közepe helyett a frigyszekrény elé tette. Ez tiltakozást váltott ki az ortodox többségű hívőkből, és miután az átadást követő évben a [[sátoraljaújhely]]i rabbigyűlés kiátkozta a miskolci rabbit, úgy döntöttek, a hagyományoknak megfelelően átalakítják a zsinagógát.
A viszály következtében a miskolci zsidóságból különvált a szefárd hitközség és külön imaházat bérelt (vagy épített) a Kölcsey utcában, amely nem maradt fenn.
Miskolcnak [[1901]]-ben másik zsinagógája is épült, a
Az [[1920]]-as népszámlálás idején Miskolcon körülbelül 10 000 [[Izraelita vallás|zsidó vallású]] élt (a teljes népesség 16,5%-a), de nagy részük a [[holokauszt]] áldozata lett, és napjainkban körülbelül 500-an élnek a városban. A holokauszt áldozatainak a zsinagóga Déryné úti bejáratánál
<center><gallery>
Kép:A Miskolci zsinagóga (Kazinci utca) (Fot- Roland von Bagratuni).png|A zsinagóga a Hősök tere felől
| |||