„Chyzer Kornél” változatai közötti eltérés

Az orvosi egyetemet 1857-ben Pesten kitűnő eredménnyel végezte el. 1858-ban állami [[ösztöndíj]]jal Bécsbe küldték, hogy az élettanban és állattanban magát kiképezze. 1860-ban a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] állattani osztályán őrsegéd lett, ugyanakkor a pesti Városi Főreáltanoda helyettes természetrajz tanáraként is működött. 1861-ben Bártfa városi és fürdő-főorvosául választotta meg; e minőségben 1869-ig működött. Ekkor [[Zemplén vármegye]] tiszti főorvosa lett és [[Sátoraljaújhely]]re költözött. A kormány [[miniszteri biztos]]aként érdmeket szerzett az 1872-73. évi [[Zemplén vármegye]]i [[kolera]]-járvány leküzdésében. Az 1874-ben gróf [[Szapáry]] belügyminiszter elnöklete alatt e tárgyban összeült tanácskozás őt bizta meg a koleráról szóló népszerű utasítás megírásával. [[1892]]. év végén a belügyi m. kir. minisztériumba a közegészségügy vezetésével megbízott miniszteri osztálytanácsosnak nevezték ki, mely állásában halálig sokat tett a hazai közegészségügy fejlesztése terén. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] már 25 éves korában levelező tagjául választotta; rendkívüli tagja lett a közegészségi tanácsnak is, mindjárt annak megalakításakor. Jelentős része volt Chyzernek a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek újjászervezésében is, s az üléseknek egy alkalommal titkára, majd alelnöke is volt. A hazai fürdők ismertetése, népszerűsítése körül régi időtől fogva mindig buzgón munkálkodott. Az 1885. évi országos kiállítás egészségügyi bizottsága őt bízta meg a hazai fürdők ismertetésével. Az ugyanez alkalommal rendezett országos orvosi kongresszus őt bizta meg, hogy referáló előadást tartson a közegészségügyi szolgálatról a községekben. Előadásában kimutatta a [[körorvos]]i intézménynek az 1876. évi törvény alapján való teljes tarthatatlanságát. 1868-ban dr. [[Orzovenszky Károly]] és dr. [[Felletár Emil]] társaságában [[Fürdői Lapok]] cím alatt [[balneológia]]i folyóiratot indított, egyúttal résztvettrészt vett az [[Országos Balneologiai Egyesület]] megalapításában. Utazásairól, amelyek Spanyolországot kivéve Európa minden országára kiterjedtek, beszámolt, kivéve a keletit, melyet az agg [[Szemere Miklós]] társaságában tett meg. Az Északon, Nyugaton és az Utirajzok a berlini higiéniai kiállításról és több külföldi fürdőből sok érdekes néprajzi adatot tartalmaznak. Emberbaráti működésének volt köszönhető az általa alakított Zemplén vármegyei orvos-gyógyszerészi segélyező egyesület.