„Munkás-paraszt Vörös Hadsereg” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
lábjegyzetek |
{{A második világháború utáni szovjet, orosz és ukrán harcjárművek}} |
||
20. sor:
A VH helyzete a polgárháború elején szinte katasztrofális: a hadsereg fegyverrel való felszereltsége gyenge volt, a katonák fegyelme laza – a csapatokból az éhinségről szóló hirek hatására gyakran a hazaszökött a legénység. Mindezt betetőzte a vezetés teljes tapasztalatlansága és az ebből fakadó stratégiai és hadászati baklövések. A politikai komisszárok és a volt cári tisztek közti konfliktusok miatt is az emberi veszteségek óriásiak voltak, de a közkatonák közül hamarosan kiemelkedtek és egyre magasabb beosztásba kerültek olyan tisztek, akik a harci tapasztalataik és hozzáértésük alapján alkalmasnak bizonyultak a vezetésre. A Vörös Hadsereg pedig lassan felülkerekedett az összehangoltan támadni képtelen fehér tábornokokon, és hatalmas áldozatok árán 1921- re minden fronton visszaszorította a fehéreket. A kisebb-nagyobb összetűzések azonban még 1923/24-ig eltartottak.
Fokozatosan javult a VH felszereltsége is. Az angol Vickers konszerntől a Szovjetunió megvette a 6 tonnás tankuk licencét, és gyártani kezdték ennek a járműnek a szovjet változatát, T-26 néven. Az előirányzott évi gyártásszám 12 000 darab volt, ezt azonban nem tudták teljesíteni. 1940- ig mintegy 12 600-at gyártottak belőle. A T-26-os alvázát néhány önjáró löveg konstruálásánál is felhasználták ( már 1931-ben!) . Ugyanekkor indult a BT harckocsiszéria fejlesztése is, valamint a tüzérség intenzív fejlesztése – a 37
A hadsereg személyi állományát a 30- as években már kizárólag hivatásos tisztek és sorkatonai szolgálatukat töltő vöröskatonák alkották. Nyoma sem volt már annak a félkatonai milíciának, ami a polgárháborús éveket jellemezte. A csapatokat úgyszólván csak támadásra képezték ki. A katonák politikai képzését szintén áthatotta a támadás mindenhatóságába vetett hit – még a gondolatát is elutasították annak, hogy a háborút saját területen kell megvívni. Mindenféle védekezési stratégiát károsnak és szükségtelennek itéltek.
63. sor:
* [[Gosztonyi Péter]]: ''A Vörös Hadsereg''. Európa Könyvkiadó, 1993. ISBN 9630755920
* Konsztantyin Plesakov: ''Sztálin baklövése''. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-07-8238-8
{{A második világháború utáni szovjet, orosz és ukrán harcjárművek}}
{{csonk-dátum|csonk-tört|2005 novemberéből}}
71 ⟶ 73 sor:
{{Link FA|sr}}
[[en:Red Army]]
[[ar:الجيش الأحمر]]
|