„Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
18. sor:
==Történeti áttekintés==
 
A korai orosz államalakulat, a [[Kijevi Rusz]] a [[11. század]] végére szétesett, helyén egymással is harcban álló részfejedelemségek alakultak. Közülük a [[12. század]]ban, Jurij Dolgorukij fejedelem idején ([[1125]]-[[1157]]) [[Rosztov velikij]] és Szuzdal emelkedett ki. A Rosztov–Szuzdali Fejedelemség székhelyét Dolgorukij utóda, Andrej Bogoljubszkij ([[1157]]-[[1174]]) a [[Kljazma]]-folyó partján fekvő Vlagyimirba helyezte át. A VlagyimiriVlagyimir–Szuzdali Nagyfejedelemség hatalmát a [[mongolok|mongol]] hódításig ([[1237]]-[[1238]]), tekintélyét pedig jóval tovább, a [[14. század]] végéig megőrizte.
 
Nagyrészt ebből az időből származnak a térség műemlékként védett templomai, épületegyüttesei, köztük a a világörökség részének nyilvánított épületek is. Akkoriban a könnyen megmunkálható fehér [[mészkő]] volt a templomok és paloták építőanyaga, ezért a 12-13. századi vlagyimir-szuzdali építészetet gyakran ''fehérkő építészetnek'' nevezik.