„Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei” változatai közötti eltérés

Az eredeti, 12. századi [[freskó]]kból csak töredékek maradtak fenn. [[1408]]-ban [[Andrej Rubljov]] és [[Danyiil Csornij]] a falakat újra freskókkal díszítették, ezekből több részlet ma is látható. A székesegyház mellett álló négyszintes harangtornyot [[1810]]-ben emelték, később toldaléképülettel bővítették. A [[19. század]] végén a templomot felújították, a homlokzat hiányzó domborműveit újakkal pótolták; a templombelsőt borító freskók nagyrészenagy része is ebből a korból való. A székesegyház kriptája a vlagyimiri püspökök és a fejedelmi család temetkezőhelye volt, itt temették el a templomot építtető két fejedelmet is.

A vlagyimiri Dmitrij-székesegyház III. Vszevolod fejedelem uralkodása idején, [[1194]]-[[1197]] között épült, és az ottani fejedelmi udvar része volt. A központi elrendezésű, egykupolás, négypilléres templom a vlagyimir-szuzdali építészet egyik legszebb alkotása. Eredetileg a palotába vezető galéria is csatlakozott hozzá, melyet a 19. századi felújítás során lebontottak. A fehér kőből emelt székesegyház elsősorban a külső falait borító domborműveiről híres. TöbbszázTöbb száz kis lapos dombormű díszíti három oldalon a falak felületeit, sőt még a kupoladobot és az oszlopvégződéseket is. A népi ihletésű, növényeket, madár- és állatfigurákat, bibliai személyeket ábrázoló plasztikák között feltűnik az építtető fejedelem, III. Vszevolod alakja is. Az eredeti domborműveknek csak töredéke maradt fenn, a többi faragvány nagyrészt vagy teljes egészében restaurátorok alkotása.