„Riksdag” változatai közötti eltérés

A '''Riksdag''' vagy '''Sveriges Riksdag''' [[Svédország]] egykamarás [[parlament]]je.

 

* ''[[Szóvivő]]:'' [[Per Westerberg]] ([[2006]]. [[október 2.]] óta)

* ''Létszáma:'' 349 tagú

* ''Utolsó választások:'' [[2006]]. [[szeptember 17.|szeptember 17-én]] (következő: [[2010]]. [[szeptember 19.]])

 

 

 

A Riksdag egy demokratikus parlament teendőit látja el. Törvényeket hoz, alkotmányt módosíthat, kormányt nevezhet ki. Az új kormányzási forma szerint (amit [[1974]]-ben vezettek be) a kormányalkotás feladatát megvonták a [[Svédország királya|királytól]] és a Riksdag szóvivőjének adták át. Bármilyen alkotmány-változtatást a parlament kétszer kell elfogadjon, két egymásutáni választási időszakban.

 

 

A parlamentbeli pártokkal való megbeszélés után a szóvivő kinevezi a [[Svédország miniszterelnöke|miniszterelnököt]] ([[svéd nyelv|svédül]]: ''Statsminister).'' Ezután a miniszterelnök megalkotja a kormányt, amit a parlament elfogad. A parlament többségi szavazás alapján kényszerítheti a kormány bármely tagját a lemondásra. Ha a miniszterelnök ellen szavaznak, az egész kormány lemond, és a folyamat elölről kezdődik.

 

 

A svéd képviselők szavazáskor általában a pártjuk irányvonalát követik.

Szinte soha egy pártnak sem sikerült megszereznie több mint 50%-ot a szavazatokból, így kisebbségi vagy koalíciós kormányzásra kényszerültek. Általában két nagy blokk van: bal- és jobboldali, vagy [[szocializmus|szocialisták]] és nem-szocialisták ([[konzervativizmus|konzervatívok]] / [[liberalizmus|liberálisok]]).

 

 

A parlament tagjait országos választásokon választják meg 4 évre, melyeket mindig szeptember harmadik vasárnapján tartják. A 18 évet betöltött svéd állampolgárok szavazhatnak. A következő választás [[2010]]-ben lesz. Egy pártnak legalább 4%-ot kell elérnie ahhoz, hogy a parlamentbe jusson.

 

 

A modern Riksdag gyökereit [[1435]]-ben kell keresni, amikor a svéd nemesség [[Arboga]] városában összegyűlt. Ezt [[I. Gusztáv svéd király|I. Gusztáv]] király [[1527]]-ben megváltoztatta, hogy a társadalom mind a négy rétege jelen legyen: nemesség, egyház, városiak és a parasztság. Ezt a formát (amit ''Ständestaat''-nak neveztek) [[1865]]-ig megtartották, amikor a modern kétkamarás parlament létrejött. Mivel nem bizonyult működőképesnek, ezért [[1920]]-ban visszaállították az egykamarás parlamentet.

 

{{commons|Riksdag}}

 

[[Kategória:Svédország politikai élete]]

[[no:Sveriges riksdag]]

[[pl:Riksdag]]

[[ru:Риксдаг]]

[[sv:Sveriges riksdag]]