„Morgoth (együttes)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
11. sor:
== Korai évek ==
Egy németországi kisvárosban ''Meschede''ben, ''Carsten Otterbach'' és ''Rüdiger Hennecke'' egy suliba jártak, és kis ideje már [[gitár]]oztak illetve [[dob]]oltak. Mivel mindketten rajongtak a [[heavy metal]]ért, 1984-ben úgy döntöttek, hogy zenekart alapítanak. Az első próbákon, ahol ''Cadaverous Smell'' volt az induló formáció neve, még amatőr és zajos muzsikával próbálkoztak. A zenei fejlődés akkor indult meg, amikor ''Harry Busse'' [[basszusgitár]]osként 1987-ben belépett a zenekarba. Harry hétéves kora óta zongorázott, így megszerkesztettséget és harmóniát hozott a zenébe. Ekkoriban a három tagból álló zenekart ''Minas Morgul''nak hívták, és a helyi iskolaépületben próbáltak. Mivel énekesre volt szükségük, nyilvános meghallgatásokat tartottak a próbateremben, de az a pár ember aki jelentkezett, nem felelt meg Otterbach és Hennecke elvárásainak. Időközben úgy döntöttek, hogy egy második gitárosra is szükség lesz, de mivel gitárost sem találtak és Harry Busset sokkal jobban érdekelte a basszusnál a [[gitár]], hangszert váltott. Ekkor érkezett ''Marc Grewe'', akit megkértek, hogy énekeljen el pár dalt a [[Kreator]] [[Flag of Hate]] albumáról. Ezzel teljessé vált a felállás. Ezután elhatározták, hogy saját hangszereket vásárolnak, mivel eddig az iskola kevésbé jó minőségi cuccain játszottak. 1987 végén vették fel a Morgoth nevet. A név a Gyűrűk Urából származik.
Ahogyan megvették a felszerelést és kiosztották Grewe-re a basszusgitárosi posztot, megtalálták az ideális próbahelyt is egy régi vágóhíd képében. Ezután szinte mindennap próbáltak az alvadt vérben gazdag mészártelepen. Fokról-fokra fejlesztették zenei stílusukat, melyet "ultra-thrashnek" neveztek el, olyan zenekarok hatására mint a [[Kreator]], a [[Death]], a [[Dark Angel (együttes)|Dark Angel]], vagy a [[Possessed]]. Első közös daluk a ''Pits of Utumno''. [[1988]] [[augusztus]]ában készen álltak arra, hogy néhány dalt rögzítsenek, de mivel még iskolába jártak és nem volt elég pénzük, nem tudták fedezni a stúdió költségeit. A megoldást későbbi segítőjük és producerük ''Dirk Draeger'' jelentette, akinek a szomszéd stúdiójában vették fel az első demójukat. A ''Pits of Utumno'' címet kapott anyagot egy négysávos ''Fostex'' géppel vették fel. Ezt a demót szétküldték néhány underground magazinnak, rádióállomásnak és számos lemezcégnek is, de semmi reakció nem érkezett, csupán egy kezdő lemezcégtől a [[Century Media]]-tól ''Robert Kampf'' érdeklődött. 1989-ben készen álltak az új dalok rögzítésére. Összekaparták minden pénzüket, és egy igazi, 24 sávos stúdióba mentek, a D+S recordings-ba. A produceri posztot immáron hivatalosan is ''Dirk Draeger'' töltötte be. Az új demót ''Resurrection Absurd''-nak keresztelték el. Zeneileg jóval durvább zenekart mutatott mint elődje. A ''Century Media'' szerződés aláírásával a Morgoth lett Németország elsőként szerződtetett death metal zenekara. A ''Resurrection Absurd''ot újrakeverték a '''Witten'''i ''Mohrmann'' stúdióban, majd 1989 legvégén mini-LP-ként adták ki. A zenekar szekere megindult: több koncertlehetőséget kaptak, saját pólók jelentek meg.
== Fénykor ==
[[1990]] [[február]]-[[március]]ában európa turnéra indultak a [[Pestillence]] és az [[Autopsy]] társaságában (Ez volt az egyik első [[death metal]] turné). A turné után elkészítettek öt új nótát és immár egyből a ''Mohrmann'' stúdióba mentek rögzíteni a friss anyagot. Az itt készült felvételt elküldték a korszak legkeresettebb death metal producerének [[Scott Burns]]nek a ''Morrisound'' stúdióba. Scott ''Dirk Draeger''rel együtt keverte ki a ''The Eternal Fall'' címre keresztelt LP hangzását. A The ''Eternal Fall''t szintén mni-LP-ként adták ki, mégpedig azért, mert már nem volt több idejük a dalok rögzítésére, hiszen tízhetes turnéra indultak az [[Obituary]] és a [[Demolition Hammer]] társaságában. Viszont a "''Kiontott Vér és Haláltusa Europán Keresztül''" turné előtt 1990 augusztusában kiadták a ''Resurrection Absurd'' CD formátumát, amire rárakták a frissensült Eternal Fall nótákat is (A 2006-os újrakiadáson szerepel egy 1991-es [[amerika]]i buli 20 perces videófelvétele is). 1990 novemberében a "''The Gore And Agony Over Europe''" turné után ''Marc Grewe'' ráébredt, hogy inkább az éneklésre akar összpontosítani. Mivel nem érezte magát kiemelkedő [[basszusgitár]]osnak, a négyhúrós hamgszer csak korlátozta a színpadon, kifejező, vad előadásmódját. Az útódja egy 17 éves srác ''Sebastian Swart'' lett, aki a [[svédország]]i Fagerstab-ban debütált a karácsonyi fesztiválón, ahol még olyan előadók léptek színpadra, mint a [[Candlemass]], az [[Atheist]] és az [[Entombed]]. 1991 februárjában a [[Dortmund]]i ''Woodhouse'' stúdióba mentek, ahol rögzítették a ''Cursed'' anyagát. Ez a lemez még mindig death metalt tartalmazott, de lassabb tempókkal és kidolgozottabb szólókkal. Ebben nagy szerepet játszott az is, hogy a zenekar tagjai egyre jobban vonzódtak a [[középkor]]i, [[gótikus]] zenék iránt. A lemez legismertebb nótái a ''Body Count'' és a klipesített ''Sold Baptism''. A keverést [[Mille Petrozza]] (Kreator) javaslatára ''Randy Burns''re bízták, aki a [[los angeles]]i ''Musik Grinder''-ben dolgozott. Közvetlenül a stúdiómunkák után csatlakoztak a [[Kreator]]-höz egy három hónapos,észak-amerikai turné erejéig. Miután visszatértek európába szeptembertől novemberig az amerikai [[Massacre]]-val turnéztak. A turné után Dortmundba költöztek majd 1993-ban megjelentették az ''Odium'' lemezt. Ezen a lemezen eltávolodtak régi önmaguktól, a zene egy súlyosabb indusztriális hangzásvilág felé ment el, samplerekkel, zörejekkel, akusztikus gitárokkal. Az Odium újszerű zenéje remek kritikában részesült, úgyanakkor a korai anyagok rajongóinak csalódást okozott. Az Odium turnéjáról visszajőve minden tag egyéb terveire összpontosított, és a zenekar dolgai háttérbe szorultak. 1996-ban megjelent a sokatmondó és roppant találó ''Feel Sorry For The Fanatic'' (Érezz sajnálatot a rajongó iránt) című album. ''Marc Grewe'' tiszta éneklése az ipari monotonitású zene sokkolta a régi rajongókat. A színpadkép sem volt már a régi. ''Carsten Otterbach'' középfülgyulladás következtében maradandó halláskárosodást szenvedett, így session zenésszel kellett helyettesíteni. Az új szerzemények előadásához egy vendégzenészt is magukkal vittek, aki a billentyűs hangszereket kezelte. A turnét követően 1997. június 5.-én adták utolsó koncertjüket a [[párizs]]i ''Locomotive Club''ban. Soha többé nem tértek vissza a próbaterembe. A feloszlást hivatalosan soha nem jelentették be.
| |||