„Rendszerdinamika” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a nyílván-->nyilván automatikus javítása.
26. sor:
''1) az Egyesült Államok gazdasága rendszerdinamikai modellje és'' <br>
''2) a rendszerdinamika [[oktatás]]ának kiterjesztése az ovódától a főiskoláig.'' <br>
Forrester számára az előbbi feladat a közgazdasági tudomány és a makrógazdasági rendszer működésének alapvető megértését jelenti, míg az utóbbit az emberi társadalom jövőbeli egészsége biztosításának tekinti. Bár a nemzeti gazdasági modell egyelőre befejezetlen, korai és közvetlen eredmények már nyílvánosaknyilvánosak. A modell legemlítésreméltóbb eredménye a “hosszú hullám”-nak nevezett 40-60 éves gazdasági ciklus, mely az [[1930]]-as évek nagy gazdasági válságát nem csak megmagyarázza, hanem az ahhoz hasonló helyzeteket a kapitalista gazdaságok ismétlődő jellegzetességeként mutatja be. Emellett, a ’90-es éveket a legutóbbi hosszú hullám felfelé ívelő szakaszának jósólta és a [[tőkepiac]] túlfűtését helyezte kilátásba (ami a rendszerdinamika nyelvén az összeomlás veszélyét jelenti). Megjegyzendő, hogy a modell alkotói számára valószínűleg nem jelentett nagyobb meglepetést mikor az évtized végén az amerikai tőkepiac az értékének csaknem felét villámgyorsan elvesztette…
 
Forrester későbbi életének másik nagy célja egy teljes kör bizonyos értelemben való bezárását jelentheti. Az élet úgy hozta, hogy Forrester az MIT-ban végzett tanulmányai kezdetén első szárnypróbálgatásait Gordon Brown tanár, a Szervodinamikai Laboratórium alapítójának keze alatt végezte. Amikor Brown [[1973]]-ban nyugdíjba ment, az [[Arizona]] beli [[Tucson]]-ban kezdett telelni. A ’80-as évek végén Brown a Tucson iskolarendszer tanítóinak tartott egy rendszerdinamikát bemutató előadássorozatot – említésreméltó eredményekkel. Rendszerdinamika nemcsak a felsőtagozatban terjedt futótűzként, hanem az egész iskolarendszerben. Ezt a kezdeményezést [[Forrester]] előrelátó útmutatással, Jim és Faith [[Waters]] önzetlen anyagi támogatással és John [[Bemis]] szükséges információ hálózat teremtésével támogatta, és ma, ezekben az iskolákban [[Shakespeare]]-től kezdve, [[gazdaságtan]]on keresztül egészen a [[fizika|fizikáig]] teljesen, vagy részben rendszerdinamika segítségével végzik az oktatást. Sőt, az iskolarendszer maga is használja a rendszerdinamikát, hogy maga is egy [[tanuló szervezet]]té váljon.