„Enkidu” változatai közötti eltérés

Uruk város királya Gilgames volt. Gilgames a város falait a néppel építtette, hajszolta őket. A nép fellázadt és az istenek segítségét kérték. Az istenek megszánva az embereket, leküldték a civilizálatlan, Aruru által megteremtett Enkidut. Enkidu állati sorsra volt ítélve, de az istenek leküldtek egy gyönyörű nőt, aki civilizálta és kiemelte az állati sorsból. Enkidu így képes volt szembe szállni Gilgamessel. Megkezdődött a harc, ami azonban döntetlen lett. Gilgames és Enkidu így barátok lettek és csodás tetteket hajtottak végre együtt. Egy napon azonban Enkidu meghalt. Gilgames rettegni kezdett a haláltól ezért felkereste Um-napistit, aki halhatatlan volt. Gilgames megkérte őt, hogy tegye őt is halhatatlanná. Gilgamesnek próbákat kellett volna teljesítenie, de rögtön az elsőt elbukta: virrasztás lett volna a feladat, de elaludt. Um-napisti a második próbát is elé állította: az örök élet füvére kellett volna vigyáznia, de azt megette egy kígyó. Gilgames elfogadta, hogy halandó és haza indult. Haza térte után megidézte Enkidu szellemét, aki jótanácsokkal látta el. Meggyőzte, hogy ha jó tetteket hajt végre az életében a halál után nyugalom és béke várja majd. Gilgames ezt elfogadta és folytatta a csodás tetteit.