„Hengerlés” változatai közötti eltérés

A nyújtóüregsorok két egymást követő üregfajta sorozatából állnak. Az egyik üregben ''lapító'' jellegű alakváltozás történik (az üreg szélességi és magassági méretének aránya 1-nél nagyobb). Ezt olyan üreg követi, amelynél ez az arány 1 körüli vagy kisebb, és a darabot 90°-os fordítással („állítva”) vezetik bele. Ezeket ''torlóüregeknek'' nevezik. A nyújtóüregsor tehát lapító- és torlóüregek egymást követő láncolatából áll. Ezek az üregpárosítások a következők lehetnek: szekrény-szekrényszekrény–szekrény, négyzet-oválnégyzet–ovál, négyzet-rautanégyzet–rauta, kör-oválkör–ovál stb. Hogy melyik üregsort választják az adott feladatra, számos tényezőtől függ (pl. a nyújtás hatékonysága, a szúrások [[Reve|revétlenítő]] hatása, az alakváltozás egyenletessége a szelvényen belül stb.). Megjegyzendő, hogy a nyújtóüregsorokban szereplő üregek közül néhány a készüregsorokban is szerepelhet.<ref>{{cite book|author=Dévényi György|title=Képlékenyalakítás II.|publisher=Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=1969|pages=79–109}}</ref>

A ''köracélok'' 5,5…250&nbsp;mm átmérővel készülnek, előállításukra különböző köracél-hengerlési rendszerek alakultak ki. Az utolsó üreg természetesen körüreg, az eltérések az előnyújtó szakasz utáni üregekben mutatkozik. Lehetnek itt négyzet- és oválüregek, a legfontosabb különbség a torlóüregek alakjában van. A ''négyzetacélok''at 5…250&nbsp;mm laptávolságokkal hengerlik. Itt a négyzet-rautanégyzet–rauta üregsor alkalmazása az általános. A ''laposacélok'' szelvénye lapos téglalap. A hengerlést végezhetik zárt üregekben, de előfordulhatnak sima palástú hengerekkel történő szúrások is. A ''nyolcszögacélok'' hengerlése némileg hasonlít a köracélok üregsorára, természetesen az utolsó üreg(ek) kivételével.<ref>{{cite book|editor=Dr. Kiss Ervin|title=Képlékeny alakítás|publisher=Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=1987|104–122}}</ref><ref>{{cite book|editor=Dr. Kiss Ervin|title=Képlékeny alakítás|publisher=Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=1987|131–141}}</ref>

*''készüregsor'': általában csak egy vagy két üregből áll, feladata a pontos méretű és alakú szelvény előállítása<ref>{{cite book|editor=Dr. Kiss Ervin|title=Képlékeny alakítás|publisher=Tankönyvkiadó|location=Budapest|year=1987|142–155}}</ref>