|
A telki szolgalmak kategóriája mellett a iustinianusi jogban kialakult a személyes szolgalmak kategóriája, amely a [[haszonélvezet]] ''(usufructus)'', [[használat]] ''(usus)'', [[lakáshasználat]] ''(habitatio)'' összefoglaló elnevezése. (A lakáshasználat tulajdonképpen a használat alfaja, szokás volt a régi magyar jogi nyelvben használati szolgalomról és lakásszolgalomról is beszélni.) A személyes szolgalom a telki szolgalomtól abban különbözik, hogy tárgya nem csak [[ingatlan]], hanem [[ingó dolog]] vagy [[jog]] is lehet, illetve hogy a jogosult nem valamely telek mindenkori használója, hanem valamely egyedileg meghatározott személy. Tehát a jog nem valamely telek, hanem egy bizonyos személy javára szól. A személyes szolgalom nem átruházható (de gyakorlása átengedhető, például a haszonélvező bérbeadhatja a haszonélvezet tárgyát képező ingatlant), legkésőbb a jogosult halálával (jogi személy esetén annak megszűnésével) véget ér.
III. A SZOLGALOM ELVEI
1) SAJÁT TELKEN NEM állhat fenn szolgalom (nulli res sua servit); ha az uralkodó és a szolgáló telek egy kézben egyesül, akkor az egyesülés (confusio) folytán a szolgalom megszűnik
2) a szolgalom tevésre nem kötelezhet, csak TŰRÉSRE (servitus affirmativa) vagy NEM TEVÉSRE (servitus negativa)
3) a szolgalmat TOVÁBBI SZOLGALOMmal terhelni nem lehet (servitus servitutis esse non potest); a szolgalom jogosítottja nem engedélyezhet a joga alapján további szolgalmat
4) a szolgalmat magában véve ÁTRUHÁZNI NEM LEHET; a servitus a telek része, ennélfogva csak együtt idegeníthető el
5) a szolgalom OSZTHATATLAN; akár az uralkodó, akár a szolgáló telkét osztanák is meg, a szolgalom változatlanul az egész telket illeti vagy terheli
6) a szolgalom általában csak SZOMSZÉDOS TELKEK KÖZÖTT állhat fenn; kivételek bizonyos városi szolgalmak (kilátás), melyek nem szomszédos telkeket is érinthetnek
7) szolgalom csak a telek állandó és komoly gazdasági SZÜKSÉGLETEINEK A KIELÉGÍTÉSÉRE alapítható; személyi szükségletek, ideiglenes vagy kényelmi célok érdekében nem lehet szolgalmat alapítani; a szolgalom a telek szükségleteit hivatott szolgálni
8) a szolgalmat a SZOLGÁLÓ TELEK LEHETŐ KÍMÉLÉSÉVEL (civiliter) kell gyakorolni (pl.: átjárási szolgalom esetén csak a kijelölt úton)
9) a szolgalom NEM TŰR sem időbeli MEGKÖTÖTTSÉGET, sem feltételtől való FÜGGÉST; a servitus megállapításával a szolgalmi jog rögtön gyakorolható, és elvileg örökké fennáll
10) a szolgalom GYAKORLÁSA MINDIG INGYENES, de alapítása történhet ellenérték fejében is
A SZEMÉLYES SZOLGALMAK
I. A SZEMÉLYES SZOLGALMAK ÉS FAJTÁI
- a iustinianusi kodifikácó megalkotta a
a) TELKI SZOLGALMAK (servitutes praediorum)
b) SZEMÉLYES SZOLGALMAK (servitutes personarum) kategóriáját
- a kompilátorok a személyes szolgalmak körébe sorolták az addig önálló jogokként kezelt:
1) HASZONÉLVEZETET (ususfructus)
2) HASZNÁLATOT (usus)
3) LAKÁSHASZNÁLATOT (habitatio)
- ezzel törvényhozási úton zárult le az a fejlődési folyamat, melynek csírái már a klasszikusoknál is megmutatkoztak az iskolák nézeteltéréseiben
- de a kodifikáció adós maradt a személyes szolgalmak és a servitus fogalom meghatározásával
II. HASZONÉLVEZET (USUSFRUCTUS)
- megjelenése: Kr. e. III. század körül
- ekkori szokás: a végrendeletet tevők vagyonuknak csak puszta tulajdonát hagyták örökösükre, miközben az örökölt vagyon élethossziglani használata és minden jövedelme valaki mást (pl.: közeli hozzátartozó) illetett meg eltartás biztosítása
A HASZONÉLVEZET DEFINÍCIÓJA:
önálló, legfeljebb a jogosított haláláig tartó, in rem védelemmel ellátott jog;
idegen dolgokon fennálló használati és gyümölcsöztetési jog a dolgok állagának épségben tartása mellett
- a haszonélvező (usufructuarius) joga az állagot nem érintheti
- a haszonélvezet tárgya csak olyan dolog lehet, amely a használat által nem semmisül meg (elhasználhatatlan dolog)
- az elfogyasztott dolgok visszaadását és értékük megtérítését a haszonélvezet megszerzésekor ígért vagy adott óvadék (cautio) biztosította
A HASZONÉLVEZET TARTALMA:
- a haszonélvezet fennállása idején a dolog tulajdonosának szinte csak a puszta tulajdonjog (nuda proprietas) marad meg, mégis bizonyos szabályok a haszonélvezőtől független tulajdon fennállására utalnak (pl.: a tulajdonos a dolgot eladhatja); a haszonélvező csak beszedéssel szerzi meg a gyümölcsöket
- a jogosított köteles az állagmegóvásra; így a tulajdonos nem változtathat az állagon, de köteles a szokásos javítási, karbantartási munkálatokat elvégezni és a közterheket viselni
- a haszonélvezet leggyakoribb keletkezési forrása:
a) hagyomány (legatum)
b) deductio (végintézkedéssel kapcsolatos)
c) törvényi úton
- a haszonélvezet megszűnhet:
a) a szolgalmak megszűnési módjával
b) a kikötött idő lejártával
c) capitis deminutio maxima- ill. media-val
- a haszonélvezet nem volt átruházható, de a haszonélvező ingyenesen vagy visszterhesen átengedhette joga gyakorlását egy 3. személynek
- a haszonélvezőt joga védelmére vindicatio ususfructus illette meg, és utiliter megkaphatta az interdictumokat is
III. HASZNÁLAT (USUS)
- a haszonélvezetből kivált részjogosítvány, így szűkebb is nála
- a jogosított csak addig szedheti a hasznokat, ameddig a maga és háza népe szükségletei terjednek
- korlátozott gyümölcsszedési jog: a határon túlmenő beszedés és a gyümölcsöztetés már nem illeti meg
- jogát pedig csak személyesen gyakorolhatja
IV. LAKÁSHASZNÁLAT (HABITATIO)
- vita a klasszikus korban: a ház használata haszonélvezet, használat vagy önálló jog-e (ius proprium)
- Iustinianus önállósította ezt a jogot is
- a lakáshasználatra az ususfructus szabályai voltak irányadók
A SZOLGALMAK KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE, VÉDELME
I. A SZOLGALMAK KELETKEZÉSE – A SZOLGALOMALAPÍTÁS
A SZOLGALOM KELETKEZÉSE:
- történhet a szolgáló telek (praedium serviens) tulajdonosának egyoldalú vagy kétoldalú jogügyletével
- az alapító jogügylet (negotium) lehet:
a) negotium translativum: a tulajdonos saját tulajdonjogának fenntartása mellett, annak terhére juttat valaki (pl.: szomszéd) számára szolgalmi jogosultságot
b) negotium deductivum: egy telektulajdonos telkének tulajdonjogát úgy ruházza át, hogy maga vagy egy 3. személy részére fenntartott egy bizonyos jogosultságot (deductio), és így alapít szolgalmat
A SZOLGALOMALAPÍTÁS LEGGYAKORIBB FORMÁI:
1) a res mancipinek minősülő 4 ősi mezei telki szolgalom esetén mancipatio
(csak deductio formájában)
2) in iure cessio, majd e 2 eltűnésével
3) quasi traditio (a szolgalom gyakorlásának hozzájárulás alapján való megkezdése)
4) végrendelettel történő szolgalomalapítás (legatum per vindicationem)
5) pactio et stipulatio
6) az ingatlanok osztóperében bírói adiudicatio-val
7) szolgalom usucapio-jával
8) törvényi szolgalmak, a törvény erejénél fogva
II. A SZOLGALMAK MEGSZŰNÉSÉNEK OKAI
a) a szolgáló és az uralkodó telek egy kézben egyesül (confusio) például adásvétel vagy öröklés
b) a nem gyakorlás (a szolgáló telek tulajdonosa elbirtokolja a szolgalommentességet)
c) a szolgáló telek végleges jellegű megváltozása (például a forrás elapad, a szántóföld elmocsarasodik)
III. A SZOLGALMAKKAL KAPCSOLATOS JOGSEGÉLYEK
1. VINDICATIO SERVITUTIS
- a szolgalom legősibb megjelenési formája: res mancipi
- a szolgalmi jogosítottnak mindenki ellen ható vindicatio servitutis áll rendelkezésére
- ezt a későbbiekben a res mancipinek nem minősülő szolgalmak is megkaptak
2. ACTIO NEGATORIA
- a vindicatio ellentéte
- a tulajdonában háborított telektulajdonos indíthat a háborítás ellen, tagadva (negare) azt, hogy a telkén más javára szolgalmi jog állna fenn
- in rem actio, bárki ellen igénybe vehető, aki a tulajdonost szolgalmi jog gyakorlásával telke használatában jogosulatlanul zavarja
- a marasztalás a zavarás megszüntetésére és az okozott kár megtérítésére irányul, de mivel ezek nem biztosítják a tulajdonost az esetleges további zavarások ellen, a praetor itt is bevezette a biztosíték (cautio) adásának, ígérésének kötelezettségét
3. INTERDICTUMOK
- a praetor egyes meghatározott szolgalmak védelmére speciális interdiktális védelmet is biztosított (pl.: interdictum de itinere – a gyalogút védelmére)
- ezek a szolgalmakat védő speciális interdictumok is posszesszórius védelmet valósítottak meg, de a szolgalmi jogosultságokat azonban Iustinianus előtt nem tekintették civilis possessornak
IUSTINIANUS FŐBB VÁLTOZTATÁSAI A SZOLGALMAK KÖRÉBEN
1. A LAKÁSHASZNÁLAT (HABITATIO)
- Iustinianus önállósította (ius proprium) a lakáshasználatot, ezzel lezárta a vitát, hogy a lakás/ház használatának joga (habitatio) haszonélvezet, használat vagy önálló jog-e
- a lakáshasználat szabályaira az ususfructus szabályai voltak irányadóak
2. A SZEMÉLYES SZOLGALMAK KATEGÓRIÁJA
- a iustinianusi kodifikácó legjelentősebb újítása:
- megalkotta a
a) TELKI SZOLGALMAK (servitutes praediorum) és a
b) SZEMÉLYES SZOLGALMAK (servitutes personarum) kategóriáját
- ezzel törvényhozási úton zárult le az a fejlődési folyamat, melynek csírái már a klasszikusoknál is megmutatkoztak az iskolák nézeteltéréseiben
- de a kodifikáció adós maradt a személyes szolgalmak és a servitus fogalom meghatározásával
3. A HASZONÉLVEZET TARTALMI VÁLTOZÁSAI
- a haszonélvező jogosultságai kibővültek
- megengedetté vált pl.: az állag megváltoztatása, ha gyarapításban nyilvánult meg
- de a haszonélvező már a gyümölcsszerzés és a birtokvédelem szempontjából a tulajdonossal esett azonos elbírálás alá
4. A SZOLGALMAK BIRTOKA
- szolgalmak birtoka: iuris possessio, jogbirtok: aki a szolgalmat gyakorolja, az a gyakorlás ténylegessége által birtokolja a szolgalmi jogot is;
- ez a birtok civilis possessio védelemben is részesül
5. A SZOLGALMAK ÁLTALÁNOS KERESETE
- a szolgalmi jogosultságok védelmére megalkották az
- actio confessoria-t (az actio negatoria ellentéte)
- ebben az, akit szolgalmi joga gyakorlásába megsértenek, állítja, hogy joga van a szolgalomhoz (például az átjáráshoz)
6. A TÖRVÉNYI SZOLGALMAK KATEGÓRIÁI
- törvényi szolgalmaknak (servitutes legales) tekintették a szomszédjogokat (az uralkodó telek mindenkori használóját illeti meg, de személyes szolgalmak is lehetnek), szemben a
- jogügyletekkel alapított szolgalmak csoportjával
forrás: Feco 2003
==A magyar Polgári Törvénykönyvben==
| 